Zserbo atrium_gala kicsi.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
A MAGYAR GASZTRONÓMIAI EGYESÜLET
egy alkalomra összehívja a Hagyomány és Evolúció szakácsverseny nyerteseit, hogy jótékonysági gálavacsorát adjanak.
A költségek levonása után maradó összeget az egyesület, a Gerbeaud és a résztvevők felajánlják a Czifray és a Hagyomány és Evolúció verseny támogatására
Időpont: 2010. április 21. este 19 óraHelyszín: Gerbeaud Ház (Vörösmarty tér, Budapest)
A menü ára bormenüvel együtt: 29.000,-
A szakácsok:
Széll Tamás, Horváth Szilveszter,
Varju Viktor, Krámer László, Fodor Sándor
Jegyek kaphatók a Gerbeaud Házban:
Információ: Jánosovits Miklós
(06-1) 429-9019
+36 30 8669883
sales@gerbeaud.hu
(Fotók: Gerbeaud PR és Bakcsy Árpád)
A szakácsok "kortárs" magyar konyhát kívánnak megjeleníteni, továbbá (amennyire a hosszúra nyúló tél engedi), a tavaszt.
A MENÜ
Üdvözlőfalatok
szaiblingtatár
zöldséges malacfejkocsonya
borjúpacal
Karalábéleves
tavaszi füvek
illatos gombák
zöld spárga
Süllő mangalicaszalonnában
rizlingmártás
tökfőzelék
pikáns lecsó
Libamájas csirkekolbász
fehérkáposztahab
kandírozott szalonna
Báránylapocka rozmaringos pecsenyelé
újburgonya, cukorborsó, bébirépa, paraj
Mákos guba
kecsketej-fagylalt
Apró édességek (petits fours)
bonbon, macaron
(a menü szezonális és beszerzési körülmények függvényében módosulhat)
A Magyar Gasztronómiai Egyesület köszöni a Hagyomány és Evolúció verseny alkalmával tartott Gerbeaud-pincekóstoló résztvevőinek a friss ételeket, az egész napos munkát, a segítséget és a támogatást.
Várvizi.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
Akik főztek, segítettek, ott voltak:
Bíró Lajos (Bock Bisztró)
Csapody Balázs (szemesi Kistücsök)
Erki János (Cuki) (Bock Bisztró)
Huszár Krisztián (Mák Bisztró)
Jahni László (szemesi Kistücsök)
Litauszki Zsolt (magánszakács, a 21 tanácsadója)
Mogyorósi Gábor (Aranyszarvas)
Pethő Balázs (Csalogány26)
Szulló Szabina (Onyx)
Takács Lajos (Olimpia)
Várvizi Péter (szakácsoktató, tanácsadó, szemesi Kistücsök/pécsi Enoteca-Corso)
Vomberg Frigyes (szakács, ételtervező)
Köszönjük azoknak a munkáját is, akik egész nap segítettek a vendégek kiszolgálásában.
Cuki.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
A felszolgált ételek-italok:
Pájsli borjúnyelvből zsemlegombóccal (21 Étterem / Bib Gourmand, Litauszki Zsolt)
Rántott pacal burgonyasalátával (Olimpia Étterem, Vomberg Frigyes, Takács Lajos)
Kétféle házi kolbász (Bock Bisztró, Bib Gourmand)
Sertésfejkocsonya (Csalogány26/Bib Gourmand)
"Körömpörkölt": hússal és hagymalekvárral töltött láb glaszírozva (Aranyszarvas, Huszár Krisztián, Mogyorósi Gábor)
Mákos macaron és más sütemények (Onyx Étterem, Szulló Szabina)
Köszönjük a borokat
Demeter Zoltán tokaji pincészetének,
a Heimann Családi Birtoknak (Heimann Ágnesnek és Zoltánnak)
a Matias Pincészetnek (Kis Gábornak és Matyi Dezsőnek)
Szentesi Józsefnek
Köszönjük a kávét és az ásványvizeket
a Manuel Caffénak
Krisztián tálal.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
Pincahangulat.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
TÁMOGATÓINK
Faliujság.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
A HAGYOMÁNY ÉS EVOLÚCIÓ FŐTÁMOGATÓJA AZ OTP
otpbank_log_horiz.JPGEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
SAJTÓTÁMOGATÓK:
Alexandra_logo_k.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
index_logo.gifEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
Magyar Nemzet Logo.gifEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
Gusto logo.gifEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
vendéglátás_logo.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.TOVÁBBI TÁMOGATÓINK:szalloda_szovetseg_logo.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
BAKCSY ÁRPÁD fotográfusPÁLFY ZSOLT LEVENTE
ANDRUSCH PÉTER
BONEX zöld-fehér logo1.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
gerbeaud_logo.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
Kistücsök logo.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
Gundel iskola.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola 1097 Budapest Ecseri út 5-7.
costeslogo1.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
arena_catering_underc.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
LaFiesta partyservice logo.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
Vári 21 logo.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
passion_trade_gastro_logo.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
retigo_logo.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
ind logo.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.progast logo.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
"Passion Trade Kft. a retigo kombipárolók magyarországi importőre"
Manuel Logo.gifEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
Arany logo ÚJ.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
MATIAS logo.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
heimann02.gifEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
BOR_logo_2010.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
muzeumkávéhát.pngEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
demeter2.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
ChateauViszCMYK2 copy.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
LOGO ECOLE LENOTRE bleu.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
Metro kicsi.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
Hoge.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
MSTG Logo.gifEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
Kommentek:
Kóstoll-óó 2010.03.23. 21:16:10
Nesze neked igyekezet:
index.hu/kultur/eletmod/2010/03/23/az_ujhazy_tyukhusleves_a_magyarok_kedvence/
Kóstoll-óó 2010.03.23. 21:27:08
Serkoptató 2010.03.23. 22:24:25
Serkoptató 2010.03.23. 22:27:58
Hapcedli 2010.03.24. 13:32:36
MBTBD 2010.03.24. 22:14:45
Hapcedli 2010.03.25. 02:11:40
No mindegy, mindenki túléli ezt is.
Kóstoll-óó 2010.03.25. 06:00:31
Hapcedli 2010.03.26. 01:04:26
Az, hogy mindenhol fikázod PB-t, nem vezet sehová. Ilyen legény (álnéven monitorbátor) minden pöszmétebokorban terem...
ringsider 2010.03.26. 08:13:05
RavensKiller 2010.03.26. 16:59:53
De hogy nem két lépés hátra,az is biztos.
Az étel,ellentétben a mostani divatkreálmányokkal...
muskotály küvé 2010.03.26. 19:14:01
Hogy mennyire étel, az attól függ, milyen állatból, zöldséggel, stb. és hogyan készül.
Nekem pont az a bajom ezzel a "miakedvencmagyarételünk" kérdéssel, hogy azt sulykolja, a magyar konyha lényege a Recept (vélhetőleg az üzemi konyhák szakácskönyvében leírt, megingathatatlan verzió), készüljön akár teszkós ócska tyúkból, répakockával és 4 tojásos cérnametélttel.
Szerintem pedig a magyar konyha lényege a tágan értelmezhető recept és a minőségi magyar alapanyag. Pl. egy kolozsvári szalonnás, zöldpaprikás, paradicsomos, padlizsános pizza, kevés nyári fokhagymával megszórva, nem magyaros étel?
Mindezek mellett a kérdés értelmetlen is: van valaki, akinek EGY kedvenc étele van?
Azt megértem, hogy egy ételfuvarozó cég szeretné kitapintani, mire lenne a vásárlók részéről igény, de ezt gasztrofőmegmondószervezetként támogatni az önámítást fenntartó, tehát kontraproduktív dolog.
synthesizer 2010.03.27. 15:30:59
Mr Chablis 2010.03.27. 15:59:49
És miközben soksok kitűnő étteremben jártam már, köztük jónéhány csillagosban is, nem ezek jutottal elsőre az eszembe. Magam is meglepődtem, hogy egészen egyszerű dolgok futtatták össze a nyálat a számban: Nyírségi gombócleves, kacsaaprólékleves, rakott káposzta, vadasmarha, pacal, savanyútüdő, krumlifőzelék meg ilyesmi. Tehát nem a gasztronómiai csúcstermékek, amelyeket persze szeretek a maguk helyén, de mégis, elsősorban az eddigi életem során már ezerszer megevett "közkatonák" tolultak először fel. Vagyis szerintem nem gáz ez a közvéleménykutatási eredmény, főleg, ha feltételezzük, hogy a kóstolóhoz korrektül elkészítették az ételeket.
És ha mindenki őszintén magába néz: ugyan mit kívánnátok a saját kis terülj-terülj asztalkátokra ?
Molekuláris konyhát?
ehran 2010.03.27. 18:28:46
Hapcedli 2010.03.27. 22:04:51
Valahogy az az érzésem, bizonyos szakmai szint felett egy szakácsnak derogál megcsinálni egy pörköltet nokedlivel, mert azt unja, vagy úgyis tudja róla mindenki, hogy meg tudná csinálni. Ezért aztán nincs jó pörkölt gyakorlatilag sehol, míg jó homárkarpaccsó kecskesajt szufléval szinte minden sarkon kapható (Budapesten). :)
késakézben 2010.03.27. 23:47:07
Mr Chablis 2010.03.27. 23:51:20
Mégis, mindenki az alapoknál kmezdi. Ha tehát a szakácsművész kisérleteinek nincs bombabiztos technikai tudásalapja, akkor az egész csak összeollózott, összelopkodott utánzás.
Az igazi művész a konyhában is a biztos alapoktól indul, és viziója van, amit nagy mesterségbeli tudással megvalósít, jó minőségű összetevőkből.
De az alap, az meg kell hogy legyen.
Ma is, ha új szakácsot veszek fel, összetett levest, főzeléket, rakott dolgokat csináltatok vele a próbanapon. Ha azt tudja, akkor tudhat mást is. Ha nem tudja, nem kisérletezek sem én vele, sem ő velem.
Mr Chablis 2010.03.27. 23:54:25
Hapcedli 2010.03.28. 01:14:10
@késakézben: speciel nem a Csalogány ebédmenüjére vagy Litauszki Zsoltra gondoltam (ők pont a jó példák), hanem egy kevéssé tetszetős és egyre terjedő jelenséget igyekeztem - némileg sarkítva - kifigurázni: főzni kevéssé tudó szakácsok koncepció és beltartalom nélküli, rettentő modernnek gondolt fúziós/dekonstruált/újragondolt, hangzatosan cirkalmas nevű szarokkal rakják tele az étlapjukat.
Pethő Balázs és L. Zsolt is képesek és hajlandóak egyszerű ételeket egyszerű névvel, egyszerűen, de kiváló minőségben elkészíteni, a 3 fogással meg jól lehet/lehetett lakni náluk [na, a desszert azért - nekem - lehetne nagyobb a Csalogányban, kb. két-háromszorosa a szokásosnak :)].
A Nagy Levin 2010.03.28. 04:22:51
Szerintem, már vagy százszor megpróbáltuk elmagyarázni neked:
A "csúcsgasztronómia" NEM a hétköznapokról szól.
Az ínyenc pártedlit azoknak a helyeknek adják, ahol meg lehet enni egy jó tányér ételt - olcsón. Ilyennek kellene lennie annak a több ezernek országszerte, ahol most moslékot kapsz. Ez az, amit a bloggazdák "jó polgári konyhának" hívnak. Az osztrákoknál, ez a "gutbürgerliche Küche", ahol kapsz egy szaftos, aranyszínű, vaj illatú, hibátlan Wienerschnitzel-t, vagy egy szép szelet Tafelspitz-et. Ezt 8-10 órás munkaidőben, alkalmazottként is lehet jól csinálni.
Ezzel együtt a "csúcsgasztronómia" nem ez.
Minden szakmának vannak kiemelkedő mesterei, akik nem hétköznapit alkotnak. Mondhatnánk, hogy a Bentley is csak egy autó, az is csak arra való, hogy elvigyen A pontból B pontba. Minek ilyen flancos járgányt csinálni?! Csakhogy vannak olyanok, akik megengedhetik maguknak és szeretnék érezni a bőr illatát, végigsimítani a tapintását, gyönyörködni a varrás tökéletes egyenletességében, vagy a hibátlan fényezésen megcsillanó napfényben.
Vannak néhányan a magyarok közül is, akik megengedhetik ezt maguknak,mi pedig csendben irigyeljük őket és Audi-t, Volvo-t, Mercedes-t, veszünk, ami hasonló, de titkon tudjuk, hogy az a csúcs.
Így vagyunk ezzel a gasztronómiában is. Egyszer-egyszer elzarándokolunk egy-egy háromcsillagos templomba megtapasztalni a tökéletességet, és ahogy hétvégén az A8-assal megyünk szórakozni, meg vasárnap a gyerekekkel a nagymamához, de hétköznap a fekvőlámpással szállítjuk a zöldséget, úgy hetente-kéthetente elmegyünk egy "csúcsétterembe" degusztálni, viszont hétköznap mi is csak egy jó rántotthúsra, pörköltre, pasta-ra, curry-re vágyunk, de ehhez ne kelljen már "csúcsétterembe" menni...
Rizs Ottó 2010.03.28. 08:14:14
Hapcedli 2010.03.28. 11:11:20
Azért hagyd meg nekem is a saját, különbejáratú értelmezésemet: a csúcsgasztronómia és a három fogással való hozzávetőleges jóllakás nem kellene, hogy alapértelmezésként kizárja egymást, még ha itt, Budapesten, ma így is tűnik. Talán csak 1000-ből 1 vendég (?) szeretne közelítőleg jóllakni ilyen helyen (is), de van ilyen. Vagyis a csúcsgasztronómia nekem a kompromisszummentes minőséget és az ízekkel/színekkel/formákkal/textúrákkal való játszadozást jelenti. Azt csak hazai - félrecsúszott - specialitásnak gondolom, ha az ilyen helyeken rengeteg vajaskenyeret kell megenni a fogások között az éhenhalás elkerülése érdekében. Ne feledjük, ha egy vacsora (degusztációs menü) 5 órán át tart, az egységnyi időre jutó táplálékbevitel szélsőséges esetben olyan kevés is lehet, hogy folyamatosan éhesebb lesz az ember. Ezt akkor ne nevezzük étkezésnek, ez a gasztronómiai gyönyörkeresés. Korábbról nyilvánvaló, nekem ez a műfaj nem jön be, de természetesen nem is utasítom el a művelőit. :)
A Nagy Levin 2010.03.28. 12:32:20
1.) No de KI nevezte "étkezésnek"? A kulináris művészet élvezete, csak technikailag hasonlít az étkezésre. Egyes irányzatai nem is törekednek a jóllakatásra és ez még csak nem is új dolog. Kínában külön készítettek napi 50-60 fogást a császárnak, ami csak az ízről és/vagy a textúráról szólt. Rágás után kiköpték. Láthatólag igen kevés tapasztalattal és elég szűk nemzetközi kitekintéssel rendelkezel a témában. Ez nem baj, hiszen idővel változhat. Viszont ehhez a kérdés, talán célravezetőbb forma lehetne…
2.) Ha elfogadjuk, hogy a nyelv a kommunikáció eszköze, akkor a szavak önkényes értelmezése nem vezet sehová. Alapvetően a definíciód helyes, de nehezen értelmezhető, hogy hogyan akarod összehozni ezt a "három fogással való hozzávetőleges jóllakással"?
A te értelmezésedben egy borkóstolás (pl.) úgy zajlana, hogy benyakalsz minden tételből fél lityit, amíg a szomjúságod el nem múlik és az ötödik után talicskán tol haza az asszony?
Hapcedli 2010.03.28. 12:34:01
A három fogás meg lehet négy is (a hozzávetőleges jóllakáshoz, akár csúcsgasztro helyen is), de több semmiképp...
Tényleg hálás vagyok, hogy ilyen kulturáltan csevegsz taszító lényemmel és nem nevezel kis g**i provokátornak, mint maszek mailben fél órával ezelőtt. Lehet valami oka, de oknyomozás helyett inkább örvendjünk önfeledten a változásnak. :)
A Nagy Levin 2010.03.28. 13:08:56
Nem az volt a kérdés, hogy így szoktál-e bort kóstolni, hanem, hogy az analógia szerint számodra ezt jelenti-e a degusztáció?!
(BTW, szerintem senkit sem érdekel, hogy én, minek nevezlek privátban. Ne provokálj, és akkor lehet itt is kulturált csevegés...)
Hapcedli 2010.03.28. 13:35:34
Degusztáció és étkezés: "következetesen" kevered a kettőt, a hozzád hasonlóan gondolkodókkal együtt. Pedig ez a páros olyan, mint a borkóstolás és a borozás. Mindkettő pincében zajlik, ugyebár, és akár egymás mellett is történhet: az egyik asztaltársaság bort kóstol és köp, a másik asztal békésen borozik (majd hazatolják őket - khmmm - az asszonyok). Kizárólag a szándékukon múlik, a pince mindkettőhöz alkalmas terep.
Egy étterem talán akkor is szolgálhat étkezésre, nem csak a kulináris művészet élvezésére, ha éppen csúcsétterem. Vagy lenne egy étteremtípus, ahová egyetlen ember se tér be étkezési/jóllakási céllal? Na, most ezen jót viccelődhetnék hazai analógiákkal, de kivételesen megtartóztatom magam (mivel itt nem neveztél kis férfikönnynek órák óta).
Szóval, az egyik asztalnál ülő vendégek fogyaszthatnak degusztációs menüt, mondjuk 8 fogásost, és boldogan élvezkednek, a miniatűr gasztroképzőművészeti alkotások hosszabb szüneteiben pedig suttyomban tömik magukba a vajaskenyereket. Közben a másik asztal vendégei (köztük ott ül rosszmagam is) a la carte esznek 3-4 fogást. A probléma ott van, ha ilyenkor a minőség mellett az adag is azonos a degusztációs menüben helyet foglaló azonos nevű étel adagjával. Márpedig általában ez a helyzet. Nem is értem, egy értelmes és jó szakács miért nem képes arra, hogy a degumenüben kimenő tányérok adagját egyszerűen megduplázza a normál a la carte fogyasztó számára.
Ez annyira impossible mission lenne? Például egy darab bébikacsa (kacsacsibe) mell helyett kettőt vagy netán hármat küldene ki azoknak, akik étkezni jöttek az éttermébe, és nem élvezkedni?
A Nagy Levin 2010.03.28. 15:55:16
Nem. Nem mi keverjük, hanem te. Az is egy kategória, ahol a séf két világ malmai közt őrlődik. (Hirtelen Polimert hozhatnám föl példának.)
A csúcsminőség annyira munkaigényes, hogy ha dupla vagy tripla adagot kérsz belőle (szerintem mindenhol megoldják) akkor meg azért rinyálsz, mert baromi drága.
Tehát a lényeg, hogy senki sem akarja rád kényszeríteni, hogy végigegyél egy nyolcfogásos degusztációs menüt, ha neked az egyébként sok, de ha (analógia) Beluga kaviárt akarsz enni leveskanállal egy nagy salátástálból, akkor az csak pénztárca kérdése.
Mr Chablis 2010.03.28. 17:08:48
Ha elmegyek az Ikaruszba, oda a kiváncsiság visz, végigülöm a 3-4 órát a degusztációs menü kedvéért - de volt már, hogy az izlelőim beteltek, csak a gyomrom még követelőzött a végén. Ha nem deguszációs menüt rendelek, akkor gyorsan, és normális mennyiségben kapok enni, de akkor a cél is más.
Visszatérve az itthoni éttermekbe: Bármit fel lehet rakni az étlapra a krumlistésztától a madártejig. De az olyan legyen, hogy a saját kategóriájában a lehető legjobb legyen. A túrógombócot máe 100 helyen ettem közepesen, vagy rosszul elkészítve. Kiemelkedően könnyed szerkezetű, lebegően elszálló, citromhéjreszelékes porcukorral hintett csodát eddig csak és kizárólag otthon. Pedig nem varázslat. Csak sehol nincs egy szigorú policy - bocsánat nem a Venesz receptúrára gondoltam, ugye elhiszitek? - urambocsá egy jó fénykép a konyhákon a tálalószakács előtt, hogy mi az elvárt minőség.
Tökéletes hiánya a szakma, a vendég iránti alázatnak.
Ezért esik jól néha-néha egy kirándulás a csúcsgasztronómiába. Aztán újult erővel lehet próbálkozni a mindennapi rutin javításán.
Hapcedli 2010.03.28. 17:52:22
Ehhez pusztán a szemlélet hiányzik, semmi más. Belőled is, hogy megértsd.
Ungabunga 2010.03.28. 18:34:41
A Nagy Levin 2010.03.28. 19:25:36
Pontosan, hogy nem botlott, csak te a csúcskonyhai élőmunka értékét a vietnámi cipőgyári munkásokéval tekinted pariban lévőnek, ami persze elég sértő…
Egyébként, nem a szakácsok száma a lényeg, hanem a szaktudásé, aminek ára van. A Tangelberg-ben Vorchdorfban hárman viszik a konyhát két csillagig.
A csúcsminőségű alapanyagok árával sem vagy tisztában. Az AOC kacsamellek kilóját 39+ euróért vesztegették a Rungis-en két hete. AOC csirkét 27-36 euróért láttam az árlistán...
Persze, ha tisztában lettél volna a dolgokkal, akkor bele sem vágsz a Maligánba, így hogyan várhatnám el, hogy megértsd, hogy az alapanyag beszerzési ára és az étlapon szereplő étel ára között semmilyen egyenes arányosság nem áll fenn?
Tehát, ha dupla adagot akarsz, akkor duplát is kell kifizetned és nem valami általad arányosnak tartott felárat.
Mindez persze, teljesen irreleváns, hiszen az éttermeknek meg van a maguk koncepciója és te eldöntheted szabadon, hogy az adott koncepció bejön-e. Ha nem, akkor nem mész be és inkább egy olyat választasz, amelyik jobban bejön. Ha meg nincs olyan, akkor vársz türelmesen, hátha a következő versenyző a te igényeidet próbálja kielégíteni.
Természetesen jogod van addig is verni az asztalt, hogy azok, amelyeknek más a koncepciója, miért nem akarják a te igényedet is kielégíteni, csak ez vélhetően elég terméketlen hiszti...
Hapcedli 2010.03.28. 20:06:49
Kacsamell ára: lehet itthon venni Valdor bébikacsamellet cryovac tálcán, kb. 2700 Ft/kg. Igen erősen szánom azokat az éttermeseket, akiknek az a minőség nem elég. És csodálom azon magyar fogyasztókat (mind a 3,5 darabot: 3 biztos, egy félig bizonytalan), akik meg tudják ettől különböztetni a franszíjjja AOC kacsát...
Ma már van fogalmam az éttermek működéséről, ellentétben más amatőr gurmékkal, kicsit sokba került, de megérte bizonyos szempontból (pl. nem tudsz megvezetni, hiába tempózol). Ráadásul ott álltam a konyhában a szalamander mellett, amikor az előző üzemeltető, egy igen jó szakács az utolsó heti étlapjának árait kalkulálta. Te meg nem álltál ott, de tudod, hogy LZs-ról beszélek.
medvedr 2010.03.28. 22:28:03
A Nagy Levin 2010.03.29. 09:34:33
Látod, pont az ilyen, minden konkrétumot nélkülöző vádaskodásaid miatt tekintünk provokátornak.
Most is hazugnak nevezel, noha csupán más forrásokból is ellenőrizhető tényeket állítottam.
Lehet, nem kellene a saját darabos ízlésedből és kulináris képzetlenségedből kiindulva megítélned másokat. A tápon nevelt hibridek (Valdor) és az AOC minősítésű szárnyasok között ég és föld a különbség. Ez bármely földi halandónak kiderül az első falatnál, feltéve, hogy nem zabál, hanem kóstol, és nem azon dühöng, hogy miért ilyen kicsi, hanem ízlelgeti a textúrát, hagyja szétolvadni a nyelvén az ízeket... Ja, és vacsorára kell menni, mert a kedvezményes ebédre nem valószínű, hogy az AOC-t adják...
Az élőmunka kérdéséről, meg keresztapám anekdotája jut eszembe:
Valamikor a hetvenes évek elején volt egy Opelje. Valami zörgött a motorban és nem húzott rendesen. Elvitte Bécsbe, a szakszervizbe, ahol darabokra szedték, majd újra összerakták, de a probléma nem oldódott meg. Felajánlották, hogy kicserélik a motort valami horribilis összegért. Nem kérte.
Hazajött és egy barátja ajánlott neki egy öreg szakit. Elvitte a műhelyébe. Az öreg hallgatta a motort jobbról, balról, elölről, hátulról, alulról, felülről, majd hozott egy pici kalapácsot és rákoppintott a motorra. Zsupsz! A zörgés megszűnt és az ereje is visszatért.
Megkérdezte mennyivel tartozik, mire az öreg mondta, hogy 502.- forinttal. Ez akkoriban úgy egy heti átlagbérnek felelt meg, keresztapám meg is hökkent. Meg is kérdezte, hogy mi került ezen az egy kalapácsütésen ötszáz forintba? Mire az öreg azt válaszolta, hogy a kalapácsütés csak két forint volt. Ötszázba az került, hogy tudta hova kell ütni...
Nem a kacsamell úgy általában kerül ötezerbe, hanem az ott, abban a környezetben, azon a szervizen, azon a színvonalon, abból a válogatott, extra minőségű alapanyagból, egy világviszonylatban is jegyzett szakember által rendkívül gondosan elkészített, tálalt és nyelveket beszélő, profi pincérek által felszolgált tányér.
Zsoltinak is másképp fogott volna a ceruzája, ha egy belvárosi luxusétterem tulajdonosaként kalkulálta volna azokat az árakat.
Szerintem a Costes legénységéről is vad elképzeléseid vannak. Én vacsoráztam ott úgy, hogy félház volt és Miguel a Tímeával kettesben vitte a konyhát. Nem volt zavaró úszás és a minőségre sem lehetett panaszunk... Egyébként ideális esetben, összesen nyolc fő a konyhai személyzet.
Hapcedli 2010.03.29. 10:39:19
Azt a hazugság/csúsztatás minősítést az élőmunka horrormagas költségével kapcsolatos megjegyzésedre írtam, nem hiszem, hogy ne értetted volna. Tehát miért nagyobb élőmunka/kltség, ha egy csodálatos szakács nem egy, hanem kettő darab kacsamellet süt egyszerre az aranykezével?
Már többször kifogásoltad, hogy megemlítettem (a blogomon): túlment a decemberi - miniatűr - kacsamellem a Costesben, ebédmenüben. A korábbi verziód az volt, hogy biztos nem a Miguel csinálta, most meg az, hogy nem AOC kacsa volt. Ne nevettesd már ki magad, Levin. Nem volt tragikus mértékű a hiba (bár magam annál jobban megsütöm rózsaszínre, bármilyen kacsából, max. egy próba után), megettem, le mertem írni. Ez annyira szörnyű, hogy valaki le meri írni, a Costesben elcsesztek némileg egy mikrokacsamellet ebédre vagy vacsorára?
AOC vs Valdor kacsamell: én mindössze annyit állítottam, hogy alig pár magyar van, aki érzékeli a különbséget. A Valdor - mélyhűtetlen - bébikacsamell igenis finom, ha legalább olyat ehetnénk minden magyar étteremben, nem lenne semmi gond. De így sincs, jó étterem ugyanis több van (Budapesten), mint ezt az irántuk való igény mértéke indokolná.
Zsolti meg pont úgy kalkulálta az árakat, mint egy belvárosi luxusétterem tulajdonosa. A költségek ugyanis ott elérték az említett szintet, ezt is tudod.
Ja, és nem vagyok provokátor, mindössze szívesen vitázom. Ha van miről és hagyják.
A Nagy Levin 2010.03.29. 11:59:47
Tévedsz. Nem tartom számon, hogy miket irkálsz a blogodon, vagy, hogy korábban milyen kontextusban mit írtam (esetleg találgattam) a kommentedre.
Most sem korábbi nézetemet revideáltam, sőt, nem is konkrét eseményre/tányérra reflektáltam, hanem általában próbáltam egy példán keresztül megvilágítani számodra, hogy mi, merre, hány méter.
Az élőmunka árának kérdését az előbbi kommentemben megpróbáltam megvilágítani. Hogy miért nem kapod meg a második adagot olcsóbban? Nos, a csúcsgasztronómia nem a kínai piac, ahol "egy dáráb drágá, szok dáráb ócó". Azzal a másodikkal ugyan annyit kell dolgozni (bontás, tisztítás, előkészítés, hőkezelés, pihentetés, regenerálás, tálalás), mint az elsővel. A többi tényezőt meg ugyancsak kifejtettem már az előző kommentben.
Hogy mi a finom (Valdor) és mi a finomabb (AOC), az tényleg teljesen szubjektív. Kinek a pap, kinek a papné, kinek meg a ministráns...
Nem értem miért van kisebbségi komplexusod amiatt, mert te nem vagy rákattanva a kulináris művészetre, esetleg szűkebb az ízérzékelési spektrumod. Én például ki nem állhatom Verdit, de ezért még nem kritizálom az Operaházat és nem nevezem sznoboknak azokat, akik élvezik. Természetesen, ha megerőszakolom magam és elmegyek egy matinéra, akkor utólag nem csesztetem őket, hogy dupla annyit is üthetett volna az üstdobos, mert akkor kevésbé lett volna álmosító és különben is miből állt volna neki, hiszen dobja van, ütője van, párszor odab@szhatott volna pluszban, sőt ha szól még jattoltam is volna érte...
Visszatérve a korábbi állításaidra, nos, az AOC kacsamell ára minimum a duplája az általad maximumként említett ötezer forintnál és valóban, ez a kínaipiacos szemlélet, amiről az előbb írtam, és aminek jegyében dupla adag húst kapnál 500 HUF felárért, tényleg hiányzik belőlem. Ez többnyire működik a sarki arab giroszosnál, de a csillagos helyeken ritkán...
Hapcedli 2010.03.29. 12:36:07
Mindössze nem tartom elméletileg összeegyeztethetetlennek, hogy csúcsgasztronómiai élvezeteket kapjunk és nagyjából jól is lakjunk 3-4 fogásban. Lehet, hogy ez a két dolog szerinted összeegyeztethetetlen, az is lehet, hogy ez a MAI MAGYAR csúcsgasztronómiai szintet célzó éttermekben is összeegyeztethetetlen. De elméletileg nem zárja ki egymást a kettő, ebben biztos vagyok. Meg abban is, hogy se Escoffier, se Bocuse, de még Witzigmann, Ducasse vagy Blumenthal se írta le sehol alapvetésként: "Különlegesen finom ételből normális adagot adni pedig szigorúan tilos!"
Márpedig erről vitáztunk itt, rétestészta terjedelemben.
Egyébként tesztelni fogom a teóriám hamarosan az egyik budapesti, közismerten mikroadagokat prezentáló luxusétteremben (dupla vagy tripla adagot kérek az egyik a la carte főételből), majd ismertetem a tapasztalatokat... :)
A Nagy Levin 2010.03.29. 15:50:12
Elképzelhető, hogy én látom rosszul, de véleményem szerint nem vagy. Valamilyen okból ebben a közegben akarsz mozogni és kényelmetlenül érzed magad, amiért nálad nem jönnek le azok a felismerések, amik másoknál igen. Erre két reakciód van: egyrészt megpróbálod elütni a jelentőségét azzal, hogy bemagyarázod magadnak, hogy "hülyeség amiről ezek beszélnek", másfelől megpróbálod a célközeget magadra húzni azzal, hogy bemeséled magadnak, hogy "valójában náluk sem jönnek le, csak kamuznak", mert így már te is beleférsz.
Természetesen sok a sznob, aki a látszat kedvéért csinál valamit, de ez nem baj, mert ha sokat merül valaki egy műértő közegbe, akkor előbb-utóbb ragad rá annyi ismeret, ami a kritikus tömeget elérve bevillantja a felismerést, és minden a helyére kerül, hogy mi miért van.
Az ember eleinte nem érti, hogy mi a művészet egy nagy vásznon néhány színes négyzetben, körben, meg vonalban és azt gondolja, hogy "ezt én is meg tudnám csinálni, ki az a hülye, aki ezért milliókat fizet?". Aztán, ahogy végigrágja magát a festészet fejlődésén, mondjuk a trecento-tól a kubizmusig, el kezdi kapiskálni, hogy a fényképezés korában tényleg elég értelmetlen lenne élethű portrékat festeni és érti, hogy a művészek miért inkább a hangulatra, fényjátékra, struktúrákra, formákra és textúrákra helyezik a hangsúlyt.
Folyamatosan visszakanyarodsz ugyan azokra a tézisekre, én pedig folyamatosan újabb és újabb példákkal próbálok rávilágítani, hogy tévedsz. Ennek így nincs sok értelme.
A másik gondom az, hogy ha rávilágítok egy tézised hibás mivoltára, akkor egyszer csak a számba adod, mintha az én tézisem lett volna, amit én magam cáfoltam. Ez picit tisztességtelen eljárás, főleg, hogy erre alapozva még hazugnak is nevezel.
Az egész abból indult ki, hogy megpróbáltam rávilágítani a "nagyon jó minőségű" és a "csúcsgasztronómia" közötti különbségre.
Egyértelműen látszik, hogy a Bib Gourmand sokkal inkább a te világod, mint a csillagoké. A bib tényleg arról szól, hogy kapjál 3-4 fogást, amivel jól laksz, nagyon jó minőségben. A bib-be belefér a Valdor kacsmell tökéletesen sütve, egy kiváló, habos, krémes burgonyapürével. Ez viszont nem "csúcsgasztronómia", bár a magyar átlagból tényleg toronymagasan kicsúcsosodna.
Vannak bizonyos étteremkoncepciók, ahol kizárólag degusztációban gondolkodnak. Ha van is étlap, az nem arra szolgál, hogy három fogást kiválasztva is jól lakj, hanem arra, hogy magad válogasd össze a 6-8-at, vagy ha a menüben ki szeretnél valamit cserélni. Tehát, egy, az utolsó részletéig megtervezett, egy 6-8-10 fogásos menüsorba szánt tányérra dupla adag húst kérni lehet, de nem biztos, hogy a séf kedvence leszel, mert az olyan, mintha a Zeneakadémián odahajolnál a karmesterhez, hogy lengesse már a karját kicsit gyorsabban, mert 1/2 10-kor kezdődik a BL döntő...
Hogy egy ilyen étterem déli business menüjében mekkora adagokat kellene adnia, nos, ez is egy jó kérdés. Vélhetően nem a favágókat célozzák meg, hanem sokkal inkább a keveset mozgó, vezető beosztású , irodai munkát végzőket, akiknek többnyire elég a menü által biztosított kalóriamennyiség…
harasla 2010.03.29. 20:34:42
csipkebogyo 2010.03.29. 21:22:58
Gasper felségterületére tévedve, bátorkodom megjegyezni,hogy élethű portrék festése a fényképezés korában sem értelmetlen dolog, pláne ha valaki végigrágja magát a festészet fejlődésén, mondjuk a trecento-tól a kubizmusig.
A Nagy Levin 2010.03.30. 00:02:02
A neopozitivisták szerint, a realizmus halott. Gondolom a hiperrealisták erről másképp gondolkoznak.
Én, részemről csak arra próbáltam rávilágítani, hogy amikor valaki először szembesül egy meghökkentő művészeti irányzattal, mint pl. a minimal-art vagy a konceptualizmus, a képzőművészethez fűződő szorosabb kapcsolat nélkül, akkor gyakran értelmetlennek találja efféle irányzatoknak még csak a létezését is.
Idővel megismeri, hogy hogyan hatottak az adott irányzatra kortárs filozófiai irányzatok, megérti a művészek motivációját, aminek hatására képessé válik arra is, hogy meglássa a művészi alkotást abban, amit korábban csak nevetséges mázolmánynak gondolt. Aztán persze néha az is kiderülhet, hogy tényleg csak egy dadaista mázolmányról van szó...
Manapság, a realista portrék, nekem a szocreált juttatják eszembe, meg az újgazdagok falain lógó neogagyit, de ez megint csak egyéni preferencia kérdése.
csipkebogyo 2010.03.30. 00:13:45
ok, tehát akkor igazam van?:)
egyébként köszönöm a kimerítő választ, alig vártam. már rég aludnom kellene.
Hapcedli 2010.03.30. 01:29:11
Nem nagyon hiszek a sznobból műértővé való átváltásban, vagyis abban, hogy a mennyiség idővel automatikusan átcsap minőségbe. A festő fest, fest, fest, és egyszer összeáll neki a kép, onnantól ő Csontváry. Ugyan.
Aztán: hol is van a határmezsgye a nagyon jó gasztronómia és a csúcsgasztronómia között? Van ilyen egyáltalán, vagy ez egy erőltetett megkülönböztetés? Hány csillagtól csúcsgasztro egy nagyon jó étterem? A csúcs egyszerűen nem létezik 6-8 fogásos menüsor alatt, mivel ennél kevesebb számú fogással nem lehet a vendégeket őrületes és rendkívül sokdimenziós gasztronónómiai orgazmusba navigálni? Hány helyen van olyan ételsor, aminek minden eleme katartikusan jó és így nélkülözhetetlen?
Ebben is szkeptikus vagyok, meg abban is, hogy ugyan a legjobb séfek tevékenységük egy részében szerintem is súrolhatják a magas művészet határait, azért tevékenységüket összességében nem művészetnek nevezném, hanem mesterségnek. Mint egy igazán jó késes mesterét (iparművész), aki készít kiállítási célú darabokat is...
Végül: tényleg nem lehet cél az ebédmenüzőket betegre zabáltatni 3 fogással négy-ötezerért (se) egy ún. csúcsgasztro helyen, de azért egy ötdekás kacsamellnek semmi keresnivalóját nem érzem egy ebédmenüben (1 deka körettel). Az egy tévedés, ha bátorkodhatom így megfogalmazni. :)
blizma 2010.03.30. 08:40:39
Hapcedli 2010.03.30. 10:17:50
blizma 2010.03.30. 12:25:47
Hapcedli 2010.03.30. 12:44:36
Természetesen nem feltétlen nekem, mert nekem a dunafüredi halászcsárda vagy az Aromi nevű budaörsi étterem (is) tökéletesen megfelel, mint általam még átláthatóan (v.ö. nem sznob értelmezés) magas színvonal. :)
MBTBD 2010.03.30. 13:01:09
Ami az átcsapást illeti, minden zseniális felismerés azért születik, mert valakik valahol nagyon sokat foglalkoznak valamivel.
Idézet Vidovszky László tanár úr (MBT zeneelmélet tanára volt az Akadémián) nyilatkozatából (Magyar Nemzet 2010. márc. 27.): "… azt tudom, hogy ha az ember kellő alázattal és elmélyültséggel foglalkozik valamivel, akkor olyan felismerésekhez juthat el, amelyekhez más nem. A tevékenység maga hozza létre az eredetiséget, nem a szándék".
Tehát talán még Belőled is válhatna értő, ha hoznád a kellő alázatot és elmélyültséget, amit nem hozol. A kommentelők igen finoman és többször is céloztak arra, hogy milyen rém unalmas ez az egész.
Örvendeznénk, ha nem fullasztanád meg a Bűvös Szakácsot azzal, hogy éveken át fejtegeted ugyanazt és mindig nagyon hosszan. Miközben (mint ismerősök írják nekünk) más internetes oldalakon bolsevistának nevezed az MGE-t és sznob nyájnak a BSZ törzsközönségét.
Ezúton is köszönjük az úri közönségnek, hogy ilyen visszafogottam ásítozik.
muskotály küvé 2010.03.30. 15:15:10
(Ui.: a BL meccsek MINDIG 20.45-kor kezdődnek :) )
Hapcedli 2010.03.30. 15:32:31
Nyáj: ezt nem bontanám ki, többen céloztak ilyen jelenségre korábban a törzskommentelők közül. Nincs tekintély, amit érdemes lenne feltételek nélkül - és tetszőleges aspektusból - tisztelni. A jó szakácsokhoz és produktumaikhoz egyébként kellő tisztelettel (alázattal) szoktam viszonyulni, de ettől se hiszem, hogy magam hamarost átcsaphatnék egy magasabb - értői - minőségbe. :)
A csúcsgasztronómia mibenlétét és vélhető határait viszont tényleg érdemes lenne elemezni/definiálni, nem véletlen céloztam finoman, hogy megszólalhatnátok Levin helyett/mellett. De úgy tűnik, ez a téma gyakorlatilag senkit nem foglalkoztat itt, rajtunk kívül. Így fölösleges is tovább nyújtani...
MBTBD 2010.03.30. 15:37:53
A Nagy Levin 2010.03.30. 22:48:21
Természetesen nem minden sznobból válik műértő. Automatizmus nincs. Viszont, biztos vannak olyan műértők, akiknek az eredeti motivációjuk az adott művészet mélyebb tanulmányozására az volt, hogy egy közegnek szerettek volna a részesei lenni.
Vagy elsiklottál afelett amit már egyszer leírtam, vagy csak nem hiszel nekem a csúcsgasztronómia definíciójával kapcsolatban.
Szerintzem a többség egyetért abban, hogy a Michelin által csillagal jutalmazott éttermek a csúcsgasztronómiát képviselik. Vélhetően, sokan gondoljuk úgy, hogy egyes, a csillagos szintet megközelítő színvonalú konyhák is beleférnek ebbe a körbe.
Az innováció, a harmónia, a magas szintű kézművesség, a kíváló minőség és az egyenletes teljesítmény a legfontosabb kritériumok.
Mi itt egy út elején járunk, ezért jónáhány étteremnek inkább csak megelőlegezzük ezt a jelzőt, mert látható, hogy efelé az irány felé törekszik.
A csúcsgasztronómia igenis művészet. A legjobb konyhák egy koncepció mentén vezetnek végig egy menün. Minden összehangolt, megkomponált.
Ugye a GM a 20 pontot elvileg sosem adja ki, mert a tökéletes felé csak törekedni lehet... Kérdésedre tehát a válasz, hogy olyan hely, ahol minden tökéletes, nem létezik. A cél a koncepciótól függ. Adott esetben lehet az is, amit te írtál 6-8 fogással, de akár más is. A csillagok száma többnyire elég jól jelzi, hogy ki, hol tart a cél elérésében, a fenti kritériumok fényében. A három csillagosok azért már nagyon közel járnak (többnyire).
Hogy minek van valahol keresnivalója, azt a piac dönti el. (Vagy a tulajdonos, ha szembe akar menni a piaci igényekkel.) Persze te ettől még gondolhatod, hogy ezt be kéne tíltani...
Valaki azt mondta, hogy Tokyo-ban van csillagos running sushi is. Ott is van aki négyet eszik meg egy ebédre és van aki hat tucatot. Fizetni mindenki darabra fizet...
Kóstoll-óó 2010.03.30. 23:07:41
hazikonyha.blog.beol.hu/2010/03/29/gasztrotura-bekes-megyeben-szebb-a-pulyka/
Hapcedli 2010.03.30. 23:16:33
Hapcedli 2010.03.30. 23:20:26
Kóstoll-óó 2010.03.30. 23:30:33
A Nagy Levin 2010.03.31. 00:42:51
Ha valahol ez a koncepció és megüti a mércét, akkor igen. Ha találsz ilyet, majd szólj!
MBTBD 2010.03.31. 11:03:17
Három-négy fogásból jól lehet lakni világszerte több millió helyen - csúcsgasztronómiától az ételgyárig.
Vannak helyek, ahol kis adagos ételeket adnak. Ha Te ettől iszonyodsz, akkor készíts listát: kerüld a tapas bárokat, ne menj Japánba kaizekimenüt enni, hagyd ki a degusztációs menüket. Vannak, akik ezt tudják élvezni, sznobok és nem sznobok egyaránt. (Egyébként az ünnepi menü Magyarországon sem háromfogásos, menj el bármelyik parasztlakodalomba.)
Ha még mindig vannak nyitott kérdések, javaslatunk Nagy Levinnel egy közös operalátogatás. Ha annyira nem szereti Verdit, akkor legyen Wagner.
blizma 2010.03.31. 11:28:38
Before 2010.03.31. 12:46:25
Két meglátást tennék, ha nem probléma (az operába elmenni nem tudok, nem az én műfajom).
A vita szerintem rögtön az elején félrecsúszott. Ez kívülről, folyamatában átolvasva nagyon szembetűnő. Hapci egy kissé más szegmenség próbálta megfogni a magas gasztronómiának, ezt többször ki is emelte, de efölött minden alkalommal sikerült elsiklani. Szépen elment az egész a csúcsgasztronómia irányába, amit Levin viszont hibátlanul jellemzett (legalább is az én mostani elképzeléseim és megközelítésem alapján megítélve). Erre Hapci az irányt nem, de a megnevezést megtartva a csúcsgasztronómia alá vonta azt a Büdös Csárdát is, ahol jót zabált (remélem megbocsátható a kissé profán, de szándékos szóhasználat). Innentől kezdve a vita parttalan, két különböző fogalomtérben mozgó, a saját szempontjai alapján eltéríthetetlen vitapartner sose fog dűlőre jutni.
A másik, hogy mértéktelenül boldoggá tenne, ha ez a vitakultúra maradna itt a BSZ-on. ezt elsősorban Levinre értem, aki most kifejezetten élvezetes és normális stílust mutatott, ellentétben a pár héttel ezelőttiekkel. Mintha nem is ugyanaz az ember lenne, aki a nevében ír...
Hapcedli 2010.03.31. 12:47:22
Levinnel nehéz lenne közös szerzőt találni. Én Wagnert nem kedvelem.
Hapcedli 2010.03.31. 12:53:03
Levin: őt érték mostanában az európai vitakultúra elsajátítására késztető hatások...
Before 2010.03.31. 13:09:17
blizma 2010.03.31. 13:27:24
Hapcedli 2010.03.31. 13:45:12
muskotály küvé 2010.03.31. 15:08:37
boldii10 2010.04.02. 01:22:31
Egyetlen gondolatot tennék hozzá: Egy, a családban csak "falatkázósnak" hívott éttermi fogásban egy halandó, sznob, vagy mondd máshogy, egyáltalán nem biztos, hogy észre tudja venni az ízeket.
Nem azért, mert egyáltalán nincs ízérzése, hanem azért, mert egy kezdőnek időbe és mennyiségbe is telhet a befogadás. Ha valaki nekem olaszul hadar, nem értem meg, de ha pár szót értelmesen és lassan mond, többször megismétel, azt megértem, vagy megtanulom. Főként, ha hasonlítja más szavakhoz, átfogalmazza, megmutogatja közben. Ez történhet úgy, hogy sokszor beszélek keveset, de általában jobb, ha néha picit jobban elidőzünk egy személlyel és közös nevezőre jutunk.
Hogy konkrét legyek: egy késhegynyi csirkedarabból kóstoló legyen a talpán aki azt megmondja, mivel van fűszerezve, nemhogy azt, hogy konkrétan milyen csirke. Na jó, túlzok, mert gőzöm sincs mekkora ez a mennyiség, de az talán belátható, hogy egyetlen borsószemből nem biztos, hogy meghatározható az adott termék minősége. Ráadásul ugye nem is a minőségről, hanem az élményről beszélünk: Egyetlen borsószemet ha én megeszek, legyen az akármilyen fejlett művelésből származó, soha az életben nem fogok elájulni, egyszerűen, mert abból még az ízét sem tudom meg.
Az, hogy ettől a borsószemtől jól sem lakok, az egy másik gond.
Hirtelen keresztvágásos befejezés: A mennyiség egy igen fontos kérdés, és nemcsak élelmezési kérdésből, hanem egyszerűen a műélvezet szempontjából is, és igenis, ha akár csak ennek okán nem tudja betölteni az étel az élményátadási szerepét, akkor az egy problémaforrás. A kezelési módszerén pedig még napokig vitatkozhattok.
Before 2010.04.02. 07:45:39
Másik, empirikus úton kialakult elképzelésem a dologról, hogy az ízek valójában az első pár falattal a legintenzívebben érezhetők, utána eltelik vele az ember szája, kevés az az étel, aminél egy hagyományos mennyiségű fogás végéig kitart a "wow-hatás". Nem mondom, hogy nem ennék minden fogásból többet, de egy degusztációs menü pont nem arról szól....
Grift 2010.04.02. 08:26:13
boldii10 2010.04.03. 02:28:30
A másik oldalról pedig igenis fura dolog ha több órán át eszel egy menüt és a végén az az érzésed támad, hogy valamit gyorsan enni kéne, vagy az, hogy a kenyérrel laktál jól.
És lehet engem is szidni, de szerintem mindkettő fenti pont nemcsak szubjektív kérdés, hanem objektíven előforduló tény, szóval ha grift megjegyzése erről szól, akkor bocs, igen, gyere röhögni, vagy váljon a BSZ ténylegesen olyan közösségi találkozóhelyre, ahova halandó be nem léphet, nem tudom ez lenne-e a cél. Azt hittem, hogy nem.
Grift 2010.04.03. 08:32:23
teljesen félreértettél. én before stílusán és mondanivalóján röhögtem.
egyébként az a véleményem, hogy ez a csúcs ínyenckedés csak a mohóság, a pokoli önkényeztetés, a csecsemőkor falánkságából kinőni képtelenség fedőtevékenysége.
és emlékezz a múltkor felbukkant képre. mbt kivételével, hordónyi hasak tulajdonosai ínyenckednek. :)
szóval, boldii, teljesen megértelek, és még hapcedlivel is egyet lehet érteni nyomokban.
Before 2010.04.03. 08:33:59
A jóllakás kérdése meg szerintem megszokható, nem biztos, hogy egészséges az a telítettségérzés, amit el akarnánk érni (egy teoretikusan jó étkezéssel). Eddig a Viszben láttam a legkisebb adagokat, de mégis, a végén - bár nem feszített a gyomrom, mint egy nagy zabálás után - egyszerűen nem fért belém több. Nem vagyok éppen kis étkű, ha látnál, fel se merülne benned. A negyedbe vágott óriás túrórudi méretű krumpliköreten erősen meghökkentem (ráadásul nem is igazán jött be pont az a darab, se ízre, se elkészültségi fokra), de végeredményben mégse voltam se elégedetlen, se éhes.
Hapcedli 2010.04.03. 16:24:46
@boldii: nem hiszem, hogy az lenne a cél, hogy a hétköznapi halandók ne jöjjenek ide. Az viszont számomra igen meglepő, hogy a bloggazdák szerint e téma részletes megvitatása rém unalmas. Milyen vita lehetne nem unalmas ezen a blogon, ha nem a csúcsgasztronómia mibenlétének és kritériumainak megvitatása?
Kóstoll-óó 2010.04.04. 23:09:28
www.beol.hu/bekes/kozelet/egysegesitik-magyarorszag-kedvenc-eteleit-297184
Kóstoll-óó 2010.04.05. 00:02:54
Benikuty 2010.04.05. 07:38:33
Rizs Ottó 2010.04.05. 08:13:11
Before 2010.04.05. 09:03:11
Előre látom a technológiai lépéseket:
- oldja fel a leveskockát
- futtassa a hagymát vajízű margarinon
- ne spóroljon a vegetával
nite_club 2010.04.05. 10:59:40
Before 2010.04.05. 12:03:08
Kóstoll-óó 2010.04.05. 12:26:39
Hapcedli 2010.04.05. 13:56:39
muskotály küvé 2010.04.06. 10:52:40
Ezzel együtt a dolog nem tűnik akkora hülyeségnek, mint első hallásra: ha előírják, hogy a bizonyos tyúkleves békési változata tyúkból (ne adj Isten békési, szabadon tartott, stb.) , legalább bizonyos zöldségekkel, bizonyos adalékanyagok kizárásával ("ételízesítő") készülhet az nem lenne rossz. Ugyanígy, ha a békési (és nem úgy általában a) töltött káposztára írnának elő bizonyos alapanyag-kritériumokat (beleértve az alapanyag minőségét is), azt sem tartanám rossz ötletnek. (Gyanítom, hogy nem pontosan így fog történni...)
Fiskális 2010.04.06. 11:10:23
www.cookbook.hu/magyar_receptek/UjhazyTyukhuslevesH.htm
Egyébként sokan nem szeretik a híres ún. kreált recepteket, de szerintem azok, amik jól gyökereznek az adott kultúrában, azok popularizálódnak, mert magáénak érzi az adott nemzet konyhája. Olyan ez, mint ahogy egyes pl. Dankó Pista-dalokat népdalként is énekelnek. Összekeverni nem jó a kettőt (de csinálni mind a kettőt lehet). Ki mondaná azt, hogy a "palóc gulyás" vagy leves, a "Jókai bableves" vagy az "Újházy tyúkhúsleves" nem finom étel? S semmi akadálya nincs, hogy korszerűen, jó alapanyagokból készüljön. Én még azt sem zárnám ki, hogy a csúcsgasztronómiába is be lehet vinni az ízeit. Legutóbb éppen a PaprikaTV kedves francia szakácsát láttam ügyeskedni, amint a paprikás csirkéből csinált egy "modern kivonatot". Miért is ne?
ROBERTO 2010.04.06. 11:47:43
Normál főzés esetén 3 nap alatt a csontokból még az enyv is kifől.....
Rizs Ottó 2010.04.06. 12:10:21
Fiskális 2010.04.06. 14:40:32
Fiskális 2010.04.06. 14:42:26
Serkoptató 2010.04.06. 15:26:25
Valamikor a színházi plakátokon lett Újházy. Ki tudja, tévedésből, vagy direkt?
Serkoptató 2010.04.06. 15:29:53
Fiskális 2010.04.06. 16:55:58
Amúgy előkerestem az 1930-as híres Nyugatbeli írásban Nagy Endre Újházit ír, igaz, ő még nem írja le az étel mai kerek nevét, csak körülírja. Még egyszer mondom, ez irodalmi forrás, A forrás, ezért a gasztronómiai hitelessége a precizitás terén érdektelen valójában...
NAGY ENDRE: UJHÁZI EDE ARCKÉPE /Nyugat · / · 1930 · / · 1930. 4. szám www.epa.oszk.hu/00000/00022/00484/14962.htm (Magyar Elektronikus Könyvtár)
muskotály küvé 2010.04.06. 17:10:22
elGabor 2010.04.06. 22:27:59
"Színész volt, nagy művész volt, tehát emléke kortársai élethossziglanára ítéltetett. De egy maradandó emléke mégis van: a vendéglők étlapján a Chateau-briandok, Wellingtonok között ott szerepel az Ujházi-leves is. Nem Debrecenből hozott vén kakasokból három napig főzve, egy kis híg lé, illuzió-keltésül belédobált csirke-aprólékkal, borjúmócsinggal. Egy kis hígra eresztett forma az eredeti ízek, erők, lényegek nélkül. Dehát van-e, akinek alkotásából több marad meg?"
muskotály küvé 2010.04.07. 09:24:08
Megnéztem az Ínyesmester szakácskönyvét, ott köveetkezetesen y-nal szerepel.
Viszont a Magyar Nagylexikonban i-vel...
Iporka 2010.04.07. 09:27:23
Serkoptató 2010.04.07. 10:12:59
A kérdés csupán az, hogy az anyakönyvezett, vagy a művésznév után illendőbb-e elnevezni az étket.
muskotály küvé 2010.04.07. 11:43:44
Benikuty 2010.04.07. 13:12:09
"i, vagy y" ?
muskotály küvé 2010.04.07. 16:17:58
Benikuty 2010.04.07. 18:12:54
bagoly2 2010.04.07. 21:14:33
Benikuty 2010.04.08. 06:15:51
bagoly2 2010.04.08. 07:01:07
Nyilván nem minden baromfi volt öreg, de annyit mindig sikerült " becsempészni", ami a levesbe kellett.
Attól, hogy a séf a lagzi után visszament kukoricát kapálni, az még alkotás volt.Ezt én döntöm el, nem ők.:)
Benikuty 2010.04.08. 11:03:10
Kóstoll-óó 2010.04.29. 09:36:27
hazikonyha.blog.beol.hu/2010/04/28/gasztrotura-bekes-megyeben-sarreti-betyaros/
blizma 2010.04.29. 15:02:11