Blog.hu
Menü
A bűvös szakács

Jam session a salzburgi repülőtéren

2010.12.08. 10:41 MBTBD


 


„Ha valaki szereti a szűnni nem akaró kihívásokat, annak a Hangar-7, mint munkahely, igazi telitalálat” – mondja a Hangar-7 éttermének, az Ikarusnak egyik fiatal szakácsa. E mottó jegyében a salzburgi Ikarus 2010 augusztusában nem egy, hanem három konyhafőnök repertoráját mutatta be: két vendég főzött a házigazdával. Ha úgy teszik, a nemrég kibontakozott osztrák csúcsgasztronómia egyfajta keresztmetszetét jelenítették meg.

Thomas Dorfer a vidéki fogadót, a Landhaus Bachert képviselte, Heinz Reitbauer a bécsi Steirerecket, Roland Trettl és teamje az Ikarust magát.

A három szakács különböző régiókból származik, életútjuk, tapasztalatuk eltérő. Közös bennük az, hogy étlapjuk egyéni, s jóllehet nem a szigorúan vett osztrák klasszikusokat kínálják, mégis Ausztria büszkeségei, az új osztrák konyha meghatározó alakjai. A legjobb értelemben vett hagyományápolók.

Steirereck

Bécsben ma is él 180 éves narancsfa, ritka fajta keserűnarancs nő rajta. Kicsit odébb „buggyos” forma sárga citrom és sok más nem mindennapi citrusgyümölcs. A helyszín a schönbrunni kastély melegháza, ahová a régi időkben császárok és királyok importáltak némi déli nosztalgiát – máig ható sikerrel: a növények szépen teremnek, a gyömölcsök húsa-héja egyedi kesernyés-savanykás aromákat hordoz, a termesztő a legjobb osztrák éttermeknek szállít.


Fotó: Helge Kirchberger

Ilyen a bécsi Stadtparkban lévő szecessziós épület, mely egy tősgyökeres bécsi intézmény, a Steirereck új otthona. A konyhafőnök, Heinz Reitbauer az osztrák Obauer fivéreknél, a legendás Alain Chapelnél, majd Londonban,  Anton Mosimannál dolgozott. Ma feleségével, Birgittel viszi a bécsi éttermet, ahol régi családi vendéglős hagyományt folytat, de modernül és egyénien.


Fotó: Helge Kirchberger

„Egy ország gasztronómiája akkor jó, ha sokrétű és változatos – mondja. Nagyon nem szeretném, ha a kuncsaftjaim a szomszéd vendéglőben ugyanazt kapnák, mint nálam.” Barátai és ismerősei szerint Heinz Reitbauer az a fajta nagyon nyugodt ember, aki állandóan nyugtalan. Folyton újít, mindemellett éveken át étlapon tart olyan „címerételeket” (signature dish), amilyen például a folyami rák pasztinákrétessel (Millirahmstrudel) és zöldcitrommal.

Landhaus Bacher

Thomas Dorfer is elment először világot látni: Ausztráliától Németországig élvonalbeli konyhákon dolgozott, mielőtt hazatért volna Ausztriába, s szerepelt a Bocuse d'Or döntőjében is. Mikor 2004-ben a Michelin először adott ki Ausztria-kalauzt, a négy kétcsillagos közt ott volt a Landhaus Bacher is, melynek konyháját akkor már Thomas Dorfer vezetette anyósával, Lisl Bacherrel. A Bacher fogadó St. Pöltentől északra fekszik, egy meglehetősen kis faluban.


Fotó: Herbert Lehmann

Lisl Bacher – az osztrák gasztronómia nagyasszonya – elsőként kapta meg, még a nyolcvanas évek elején az „év szakácsa” címet, majd a 18 pontot az osztrák Gault Millau kalauztól, s ma is a fogadó háziasszonya. A Mautern falucskában működő családi gasztroidillt úgy képzeljük el, mintha Balassagyarmat előtt a főútról alig letérve két Michelin-csillagos csárdába térhetnénk be, ha épp arrajárunk. Mely csárda kiemelkedő minőségű alapanyagainak 80%-át 30 kilométeres körzetből tudja beszerezni...


Fotó: Herbert Lehmann

A Bacher-fogadó a finomított klasszikusok mellett állandóan változó, egyéni fogásokat kínál. Olyan modern regionalitást képvisel, amely nem receptörökség-kezeléssel foglalkozik, hanem a hagyomány továbbfejlesztésével. Egyik legfontosabb eleme az, hogy a régió alapanyagaiból építkezik. Feladatának tartja, hogy felkutassa azokat a környékbeli termelőket, akikkel hosszú távon együtt lehet működni, s akikből mintegy "ki lehet csalni" a minőséget a kistérségben. A regionális termékeket azután (kecskegidától a bivalysajtig) csiszolt ízléssel és nagy fantáziával dolgozza fel. A túrós palacsinta és a táfelspicc mellett jól megfér a tintahal és a friss szkámpi, és ez összességében nagy betűs „osztrák konyhának” számít.

Az Ikarus-team


Fotó: Helge Kirchberger

Roland Trettl executive chef egykor Münchenben dolgozott Eckart Witzigmann keze alatt, aztán Mallorcán a csillagos Ca’s Puers-t vezette, majd megjárta Tokiót. Ma szintén Witzigmann-patronátus alatt, szintén csillagos szinten viszi az Ikarus konyháját a salzburgi repülőtér hetes hangárjában.



A Dietrich Mateschitz (Red Bull) alapította hangár egyfajta kultúrcentrum repülőgépmúzeummal, képzőművészeti kiállításokkal, koncertekkel. Ikarus nevű „gasztroprojektje” egyedülálló a világon: minden hónapban más konyha mutatkozik be, a világ más és más részéről.

Értelemszerűen az Ikarus-gárda képzettsége is egyedülálló. A mindenkori vendégszakács „árnyékában” ott vannak az étlapon az Ikarus-team saját menüi (azon kevesek közé tartoznak Európában, akik hónapról hónapra vegetáriánus menüket is képesek csúcsgasztronómiai szinten prezentálni).


A közös menü 2010 augusztusában

A három szakács ételei felváltva érkeznek, élen a három üdvözlőfalattal:



- fehércsokoládé-gombócban rókagombaeszencia ribizlimártásban (Ikarus);
- nyers répacsíkokból készült csokor karalábészalaggal kötve, dipnek bazsalikomos almaszósz (Heinz Reitbauer);
- túrógombóc(féle) friss sajtból, intenzív-friss zöldfűszer-mártással és barnított vajjal  (Thomas Dorfer).

Tengeri saláta (Ikarus)



Polip, vörös garnéla, szkámpi, többféle kagyló. A sokféle tengeríz algás aláfestést kap (kombuhab, vakame, codium). A tányéron van sósság, édesség, tengeri jódosság – különféle állagokban. Kiegészítőként kesernyés bébisaláták és virágok, ropogós rákszirmok, vékony, friss vinegrettel körbeöntözve. Könnyű és friss bevezető.

Szaibling sókövön sütve, vaníliás vajmártással, kukoricával (Heinz Reitbauer)


A hal a meleg kövön szaftos-rózsaszínre készül, rajta édes-savanyú kiegészítők:  kukorica, gyöngyhagyma, szőlő. A mártás egy egyszerű, vaníliával és balzsamecettel aromatizált barnított vaj. Rendkívül letisztult fogás hazai hozzávalókból.

Osztrakok kukorica_2982(1).jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.

Szaibling kukoricával, vaníliás vajmártással

Hal

4 db egyenként 100 gr-os szaiblingfilé, szálkátlanítva
barátbors (Vitex agnus-castus)

Az eredeti változat a Steirereckben hőhíd alatt 70°C-ra előmelegített sókövön készül. Erre helyezik a halat, bőrös oldalára, 4 percre. A bőrt tálalás előtt lehúzzák róla, ekkor őrlik rá frissen a barátborsot.

Ehelyett a következő megoldások lehetségesek – már lebőrözött filével:

I. a halfilét tíz percig 8%-os sóoldatban áztatjuk, majd 70°C-ra melegített vajban konfitáljuk 10 percig

II. a halfilét tányérra helyezve, műanyagfóliával lefedve 90°C-os előmelegített sütőbe tesszük 10 percre.

III. 200°C os sütőbe tesszük 2-3 percre, majd két percig langyos helyen állni hagyjuk. Tálalás előtt néhány percig langyos vajon megforgatjuk.

Barnított vajmártás vaníliával

80 g vajból készült barnított vaj
40 g fehér balzsamecet (Gölles)
fél rúd vanília

A vajat megbarnítjuk, majd 20°C-ra hűtjük. A balzsamecetet harmadára sűrítjük, a fél vaníliarúdból kikapart vaníliavelővel a vajba montírozzuk.

Kukorica

4 zsenge kukorica
fél rúd vanília

A zsenge kukoricát a fél vaníliarúddal, 1 evőkanál vajjal, csipetnyi cukorral vákuumcsomagoljuk, 80°C-os vízfürdőben 2 órán át készítjük.

Alternatív megoldás háztartásoknak: 1:1 arányban kevert tejet és vizet forralunk. Beletesszük a kukoricát, lefedjük az edényt, lehúzzuk a tűzről. Öt-tíz percig állni hagyjuk. A kukoricát kivesszük, vajjal bedörzsöljük.

A kukoricából hosszanti irányban 4 cm széles és kb. 7 mm vastag szeletet vágunk, a csőből is hozzávágunk nagyon keveset, hogy összetartsa a szemeket: szalag formájú “kukoricaszőnyeg” keletkezik. Hosszanti irányban valamivel legyen rövidebb, mint a hal.

Szőlő

100 g csemegeszőlő, félbe vágva, hámozva, kimagozva

Konfitált salotta

80 g salotta (vagy gyöngyhagyma), hámozva
2 szál kakukkfű
20 g vaj
40 g víz

A salottát a vajon kevés sóval, a kakukkfűvel és a vízzel 20 perc alatt puhára pároljuk. A salottát még egyszer hámozzuk, majd a belső, lágy “magját” félbe vagy cikkekre vágjuk.

Tálalás

A kukoricát gőz fölött megmelegítjük. A halszeletet az előmelegített tányér közepére helyezzük, sózzuk, ráfektetjük a kukoricaszőnyeget. Meglocsoljuk a vaníliás barnított vajjal, a kukoricára helyezzük a hagyma- és szőlődarabokat.


Tengeri süllő tintahalspagettivel, rukkolamártással (Thomas Dorfer)


A hal bőre pirult, húsa szaftos. Ellenpontozó garnírung a tintahalspagetti, a maga nagyszerűen friss-pirult ízével, lágyan al dente állagával.

Kiegészítők: sült articsókaszív, félig szárított paradicsom, citrompor. Mindehhez selymes-leveses, élénkzöld rukkolamártás.




A mártáshoz fél kilónyi frittírozott rukkolalevelet kevés olívaolajjal turmixolnak össze, majd ezt a rukkolaolajat apránként belemontírozzák egy burgonyával enyhén sűrített (kakukkfüves, rozmaringos, fokhagymás) csirkealaplébe. 

A hal és a tintahal mellett szép „vegetális háromszög” alakul ki: rukkola, articsóka, paradicsom. A néhány csepp citrom (itt citrompor formájában jelenik meg) savas élénkítő, az édeskés paradicsom ellenpontja.

Atlanti rombuszhal csigakaviárral (Ikarus-team)

„Még maguk is meg fognak lepődni – konferálja fel a sommelier a következő fogást –, osztrák konyha a 21. században”. A szaftos atlanti hal tetején hajszálvékony borsbevonat, ezen füstösre grillezett vargánya, hozzá élénk színű és ízű petrezselyemkrém.

A másik főelem egy ropogós tésztalap, rajta zselésített gombaerőleves (gombaolajjal erősítve) és csigakaviár.



Tafelspitz (Thomas Dorfer)

A bécsi tányérhús igen radikális átdolgozása. A tányéron megjelenik a táfelspicc, a vele főtt zöldségek, és itt vannak a klasszikus kísérő mártások is: tormás zsemlemártás, spenót, alma.

A hús és a zöldségek kis kockára vágva, lágy velutémártással keverve töltelékként kerülnek a vékony tésztájú burgonyás derelyébe. A derelye alatt spenótágy, s az egészet tormás zsemlehab övezi.

Az almaléből és almaecetből koncentrált  apró zselékocka egyfelől utalás a klasszikus almamártásra, másfelől jól adagolt savas elem a jól átgondolt kompozícóban.

Osztrakok derelye_3030.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.
 

 

Táfelspicc-raviolo

A raviolo

400 g rétesliszt
200 g lisztes burgonya főve
só

A hozzávalókat keverőgépben (Kitchen Aid) 3-4 percig keverjük közepes sebességen, ezután vákuumcsomagoljuk. Ma ezzel a módszerrel készíti a legtöbb étterem a tésztát: a vákuum „kidolgozza”, kipréseli a levegőt, a tészta homogén lessz, összeáll.

A hagyományos mártások közé tartozik a spenótpüré is, de a főmártás a "Semmelkren", vagyis a tormás zsemlemártás, amihez frissítő elemként társul még egy almaszósz. Ennél határozottabban savas megjelenés az almaecetből és almaléből koncentrált zselékocka. A tészta igen vékony, gőzölték.

Semmelkren
2 salotta, karikára vágva
50 g póréhagyma (fehér rész)
50 g vaj
150 g zsemle vagy fehérkenyér, kockára vágva
Noilly Prat vermut
csipet sáfrány
1 l szárnyasalaplé
300 ml tejszín
80 g torma, üvegből vagy frissen reszelve

A pórét és a salottát vajon üvegesre készítjük, hozzáadjuk a kenyérkockát, rövid pirítás után felöntjük vermuttal, amit majdnem teljesen besűrítünk.

Hozzáadjuk a sáfrányt és az alaplevet, egyharmadára sűrítjük. Hozzáadjuk a tejszínt, kétharmadra sűrítjük. Sózzuk, borsozzuk, kevés szerecsendiót reszelünk bele.

A végén adjuk hozzá a tormát, botmixerrel alaposan elkeverjük. (Tálalás előtt még egyszer felhabosítjuk.)
 

Galamb szárzöldséggel és laskagombával (Heinz Reitbauer)

Két tányér érkezik. Az egyiken a galambmell demi-glace-szal és garnírunggal (zellerkrém, szárzeller, rebarbara, gomba). A másikon a konfitált comb és a belsőségek – utóbbiak töltelék formájában, vékony tésztába burkolva.

A mell készültségi szintje tökéletes: lágyan „vadas” íz, enyhe gesztenyésség, egyenletes vörös szín, szaftos állag. Mellette diszkréten boros-savanykás mártás. A klasszikus gomba-zeller kombináció érdekesen egészül ki a savanykás rebarbarával.



A másik tányérra a konfitált combhúsból, a galamb belsőségeiből, pirított laskagombából készült töltelék – salottával, zellerrel, libamájjal kiegészítve. Ebből formáztak kövér „combhúst” a csontra, majd hajszélvékony tésztába göngyölve tálalás előtt frissen sütötték ki bő olajban.
 
Osztrakok galamb_3039.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.

Galambmell (sous vide)

A galambmell csonton készül: meglehetősen sok vajjal kerül a vákuumzacskóba, így készül 61°C-os vízfürdőben 40 percig. Utána tíz percig a zacskóban pihen, majd kicsomagolva 63°C-os hold-o-matban tartják a szervizig.

Közvetlenül tálalás előtt fejtik le a csontról, ekkor bőrözik le. A hús belső, csonttal érintkező részéről a vékony hártyát is eltávolítják. Kakukkfűvel és sóval ízesített meleg beurre montén (vízzel montírozott vaj) forgatják meg.

Beurre monté

3-4 cl forró vízhez apránként keverjük hozzá a jeges vajat, akár 250-300 grammot is.

Önállóan mártásként is használatos, elsősorban zöldségekhez. Alkalmas húsok melegen (szaftosan) tartására is. Hőhíd alatt ezzel kenhetjük be a húsokat, hogy ne száradjanak ki. Thomas Keller egy hígított beurre montéban konfitálja a homárt.

Rikotta-paradicsom kompozíció (Thomas Dorfer)

Rikotta, tejföl és paradicsomvíz keverékéből készülő, rezgős-könnyű hab, szifonból.

Alatta kockára vágott paradicsom (konkásszé). A „mártás”: gyümölcsös olívaolaj, paradicsomecet, író (mindez csipet xantánnal sűrítve). Minimális só, cukor, cayenne-i bors, jelzésszerű bazsalikom ízesíti. Világraszólóan könnyű és üdítő desszert, kifogástalan sós-édes-savas egyensúllyal.

Cikóriás bodzafagylalt habcsókkal (Heinz Reitbauer)

Megjelenésére nézve sündisznóra hasonlít.

Alapja a joghurtos-tejfölös fagylalt, mely bodza- és cikóriasziruppal készül, pacojetben. A fagylaltot puha „tüskék” borítják: ruganyos, hófehér habcsókból. (Ehhez az olasz meringet 5 mm vastag csíkban szilikonlapra nyomják, majd 30°C-os szárítószekrényben készül 24 órán át.)

A tüskés fagylalt körül valódi erdei szamóca és bodzaszirupban kandírozott cikórialevél. A deszert egyszerre krémes és ropogós, édes és savas. Éljen Ausztria!

Osztrák és magyar gasztronómia

Mindez nyilván nem a mindennapok konyhája, de azt azért mindenkivel megérteti, mi van akkor, ha az étkezés valahol kultúrává válik, és a dolgot ekként kezeli szakács, vendég, termelő, meg az ország egésze. Demonstrálja azt is, mire képes egy szakma, ha hagyják kibontakozni. Ezeken a konyhákon ma olyan fiatalok tanulnak, akik nem feltétlenül a csúcsgasztronómiába készülnek, hanem néhány év múlva (ezzel a csúcstudással) sarki kisvendéglőket fognak vezetni.

Mindhárom fenti éttermet különösen ajánljuk olyan hazai felelős állami vezetők figyelmébe, akiken ma Magyarország étkezési kultúrájának a sorsa múlik.


 


Fotó: Helge Kirchberger

Landhaus Bacher
Lisl Bacher
Südtirolerplatz 2
Mautern/Wachau
02732 / 82 937, 85 429
Fax 02732 / 74 337
e-mail: info@landhaus-bacher.at
thomas.dorfer@landhaus-bacher.at

Steirereck im Stadtpark
A-1030 Wien
Tel: +43 (1) 713 31 68
Fax: +43 (1) 713 31 68-2

Hangar-7 / Ikarus
Wilhelm-Spazier-Straße 7a
5020 Salzburg, Ausztria
Tel: +43 662 2197

 





 

41 komment

Címkék: ikarus salzburg becs hangar 7 landhaus bacher lisl bacher steirereck heinz reitbauer thomas bacher mautern

Kommentek:

big man ray 2010.12.08. 11:57:11

kicsit kezd sokk lenni nekem ez a hangar.. mintha ti vmi házi blogja lennétek. le a kalappal elöttük , mert nem szarral gurigáznak. de az mondjuk, hogy egy bejegyzést se ért meg nektek a világversenyt nyerő magyar szakács! az általatok reklámozott házi versenymeg szinte állandó téma..

Lexandro2000 2010.12.08. 12:42:07

Ha egy etteremben minden honapban uj szakacs van, akkor minden honapban lehet cikket irni rola. nem az etterem itt a lenyeg, hanem a harom szakacs. Khm!

muskotály küvé 2010.12.08. 13:30:50

@big man ray: ez most azért több a szokásos hangáros cikkeknél. Nem tudom, ezt a részt olvastad-e:
"Mindez nyilván nem a mindennapok konyhája, de azt azért mindenkivel megérteti, mi van akkor, ha az étkezés valahol kultúrává válik, és a dolgot ekként kezeli szakács, vendég, termelő, meg az ország egésze. Demonstrálja azt is, mire képes egy szakma, ha hagyják kibontakozni. Ezeken a konyhákon ma olyan fiatalok tanulnak, akik nem feltétlenül a csúcsgasztronómiába készülnek, hanem néhány év múlva (ezzel a csúcstudással) sarki kisvendéglőket fognak vezetni. "

Amúgy nagyon kíváncsi vagyok arra a világversenyre, ahol mi emberünk győzött, ha valaki írna róla bárhol, szívesen elolvasnám... Addig is élek a gyanúval, hogy a verseny jellege ill. bírálati szempontjai miatt nem igazán értékelhető gasztronómiai szempontból, azaz nem biztos, hogy az ottani legjobbak a világ legjobb ételeit teszik vendéglőjükben a vendég elé. (Ezzel együtt minden tiszteletem a győztesnek, kemény munka lehetett, és tényleg nem haszontalan, ha a hazánkba látogató turisták megnyugodnak, nálunk is megbízhatnak a félpanziós ellátásban, megkapják azokat a standard fogásokat a szállodában, amiket bármelyik tengerparton.)

i 2010.12.08. 13:32:31

Szerintem ha van akkora szerencsénk, hogy Salzburgban, alig néhány órányi távolságban elérhető évi 12 különböző világszinvonalú menü, akkor hiba lenne nem megjelenni ott havonta.

Akik ezt nem tehetik meg (pl. én), azok pedig legalább olvashatnak itt róla.

Before 2010.12.08. 13:40:31

Szerintem is sok kicsit a hangár hetes írás mostanában, de bennem ez két dolgot vet fel.
Egyrészt nagyon irígylem Tamásékat (a jó, nem a méregsárga értelemben), hogy ennyit tudnak odajárni, nekem még hazai éttermekbe eljutni is nehézséget okoz. Az írások egyébként nagyon jók, rengeteg bennfentes, érdekes, gyakran inspiráló információt lehet kapni belőlük.
Másrészt azért tűnnek ilyen soknak, mert nagyon kevés mellettük a másról szóló, akár tematikus, akár általánosabb cikk. Amikor a BSZ indult, számomra új volt az egész, sose olvastam a magyar nemzet mellékleteit, az akkor átemelt, beözönlő cikkek elzsongatóan bőséges olvasmányt jelentettek. Jó lenne, ha tartani lehetne az akkori mennyiséget, így a hangáros írások magas aránya sem lenne olyan feltűnő.

MBTBD 2010.12.08. 13:41:16

@big man ray:

1. A Hangar-7-ből minden hónapban tudósítunk, mert a világ minden részéről házhoz jönnek a világ legérdekesebb szakácsai. Ennél jelenleg nincs érdekesebb étterem a világon. Erről tudósítani közhasznú tevékenység.

2. Azt a versenyt, amit szerinted “reklámozunk”, azt valójában mi (Magyar Gasztronómiai Egyesület) szervezzük. Nem reklámozzuk, hanem meghirdetjük, majd tájékoztatjuk róla a közönséget. Tesszük ezt azért, hogy legyen alternatívája az aszpikos, melegen gondolt kisplasztikai kiállító világversenyeknek.

Amúgy két versenyünk van: a Hagyomány és Evolúció és a Czifray-versenykuruzs.

3. Az általad említett világversenyről több “bejegyzést” is írtunk, részletesen kifejtve véleményünket. A blogon például itt is olvashatsz a témáról:
buvosszakacs.blog.hu/2007/11/12/medalok_aszpikkal

károly szántana 2010.12.08. 16:36:16

németül tudóknak:
www.servustv.com/cs/Satellite/Article/Zu-Gast-im-Ikarus-011259093820403
valószínűleg mateschitz érdekeltsége ez is...

ehran 2010.12.08. 16:37:51

@Before:
A mondandódban szerintem benne van a válasz is: akkor a már meglévő cikkek özönlöttek ide a honlapra - azért várható volt, hogy le fog lassulni idővel a tempó. Meg különben se akarj kiszúrni velem, részemről alig győztem mostanában utolérni a cikkeket a receptek kiszedegetésével. :)

Kóstoll-óó 2010.12.08. 17:45:02

@big man ray: Olvasd el,nézd meg a képeket
, és kezdjél el gondolkozni a válaszon.
www.beol.hu/bekes/kozelet/bevaltotta-igeretet-a-culinary-team-348253

Troyfan 2010.12.08. 17:46:06

"Mindhárom fenti éttermet különösen ajánljuk olyan hazai felelős állami vezetők figyelmébe, akiken ma elmúlik Magyarország étkezési kultúrájának a sorsa."

Étkezési kultúra??

Egyelőre érjük el azt,hogy mindenki tudjon enni meleg ételt mindennap,utána jöhet a versenyképes fizetés,és akkor majd elmegyünk ilyen helyekre enni.

Kóstoll-óó 2010.12.08. 17:46:32

@muskotály küvé: válasz az előzőekben.

Benikuty 2010.12.08. 17:59:10

Nem értem a fanyalgókat, szerintem a cikk érdekes, és tanulságos. Aztán, ha a dolgok a Hangar-7-ben történnek, és a szerző ezt megírja, akkor az az eseményről szól, nem a helyről.
A naponta friss posttal előálló blogok színvonalát pedig meg is lehet nézni. Mikor nincs téma, azért kiizzadnak valamit, vagy kutyakaját ropogtatnak.

muci 2010.12.08. 18:59:37

@fefe01:
Mi az, hogy érdekeltsége?:) A Servus TV a tulajdona.

muci 2010.12.08. 19:54:04

A Tafelspitz nem a marhafartő?
Az étel neve magyarul tányérhús, ami ma már tényleg nem sokat mond.

A tormás zsemleszószhoz: az eredeti nem ilyen küllemû. Kedveskedve is a macskahányáshoz hasonlítható. VISZONT nagyon jó az íze. Friss tormával!

Benikuty 2010.12.08. 20:23:39

@muci: tudtommal hegyes fartő.
www.youtube.com/watch?v=TnEn-P7z_3Y
8:36-nál

senki 70 2010.12.08. 21:09:06

Tamás, a Budhakéz citromot mire lehet használni? Van néhány termő bokrom, de nem tudom használni. A 2. képen ketten szagolják.

muskotály küvé 2010.12.08. 21:37:29

@Kóstoll-óó: a képeket nézve, nem tévedtem...
Igazából nem tudom, milyen élethelyzetben jön jól egy tálca pasztellszínű disznósajt, de örülnék, ha a blog beszámolna más jelentős gasztroeseményről is, mint például a Félidő söröző lengőteke-bajnoksága, vagy a Szentkirályi utcai pinceborozó által szervezett góltotó.

Harangláb 2010.12.08. 21:47:05

@Tisztánlátó:
Kedves „Tisztánlátó”!
Nem minden esetben szerencsés kiragadni a szövegkörnyezetéből egy mondatot, hiszen más értelmezést nyerhet – a legjobb szándék mellett is – a valós tartalom.

Ugyan akkor, ön ezt írja:
„Étkezési kultúra??
Egyelőre érjük el azt, hogy mindenki tudjon enni meleg ételt mindennap, utána jöhet a versenyképes fizetés,és akkor majd elmegyünk ilyen helyekre enni.”

Ez utópia, s ezt ön is tudja. Persze mindannyian szeretnénk ezt, de itt és most? Nincs realitása. Sajnos :-(.

Az,Öreg 2010.12.08. 22:20:48

@big man ray: A „jam session” cikket, nevezhetnénk rögtönzéses gasztronómiai koncert beszámolónak is, valamint a „Luxemburgi Culinary World Cup” –t, nevezhetnénk gasztronómiai dzsemborinak, két egymástól teljesen eltérő téma.

1. A cikk képes beszámoló, egy gasztronómiai rendezvényről, kiegészítve az ételek receptjeivel. (mindannyiunk okulására)

2. A luxemburgi gasztronómiai világkupa rendezvény dzsembori jellegű. A megjelent csapatok különböző feladatokat teljesítenek, és a megjelenteket érmekkel, vagy diplomával jutalmazzák.
• A részvevő magyarok, személyes teljesítményét, senki nem becsüli le, személyes eredményeinek örülünk. De az ügyet a helyén kell kezelni, hiszen a 26 ország között, a magyar csapat az összesítésben csak a 16. helyet nyerte le.

• A vita tárgya, a verseny gasztronómiai eredményessége.

Bizonyítékul, hogy a versenyre is figyeltünk, lásd az alábbi sort:
wacs2000.org/wacs2010/events/culinaryworldcup2010/results_full.php

Kóstoll-óó 2010.12.08. 22:47:53

@Az,Öreg: Ennyi éremmel ,tízen hatodik-költői kérdés-hát ezt nem gondoltam volna!
Pedig tudhattuk volna,hogy a kézfogásban részesülők is mennyit dolgoztak.

MBTBD 2010.12.09. 09:45:15

@senki 70: Elsősorban a héját kandírozzák, vagy reszelik salátákba, mártásokba. A fehér része sem keserű, az is felhasználható, például szirupban főzve, vagy akár nyersen is salátába. Egészben olívaolajjal bekenve sütőbe teszik lefedve, turmixolják.

ringsider 2010.12.09. 10:16:27

mi az a csigakaviár???

ringsider 2010.12.09. 10:48:15

@MBTBD: köszi! :-) íze, textúrája mint a hagyományosnak???

Grift 2010.12.09. 10:59:31

@Az,Öreg:

mitől nevezhetnénk rögtönzésesnek? meg van írva alaposan, nem rögtönzés. még ha a jazzból is ismert -számodra a wikiből- a jam session kifejezés, nem a rögtönzésen van benne a hangsúly, mert a műfaj maga erről szól, hanem a különböző zenekarokból alkalmilag összeállt zenészek örömzenéjét jelenti. tehát gasztronómiai, alkalmi örömzene inkább az ikaruszos sztori.

ad 1., "a cikk képes beszámoló".... köszönjük, magunktól nem gondoltuk volna.
ad 2., "A luxemburgi gasztronómiai világkupa rendezvény dzsembori jellegű. A megjelent csapatok különböző feladatokat teljesítenek, és a megjelenteket érmekkel, vagy diplomával jutalmazzák."
köszönjük, magunktól nem gondoltuk volna.
bár nem tudom, hogy az aszpikos lengőteke mitől gasztronómiai dzsembori. viszont gazdagabbak lettünk a verseny mint olyan, precíz meghatározásával. ha eddig nem tudtuk volna.

összefoglalva: megint rengeteget tanulhattunk.

károly szántana 2010.12.09. 11:56:40

@muci: én az étteremre gondoltam.

Hapcedli 2010.12.09. 12:09:43

@Grift: karácsonyi hangulatban... :)
Reggelire pépesítik a tarhonyát.

muci 2010.12.09. 15:04:15

@fefe01:

Vagy úgy!
Igen, a Hangar-7 a Red Bullé, benne az Ikarus szintén.
De a Servus TV is.

Az,Öreg 2010.12.09. 16:49:30

@Grift: Akkor ne fejezze be a tanulást, és mivel „repetitio est mater studiorum”,(önnek a wikiből) lapozzon bele más gasztronómiai blogban is:
www.hejszakacsok.hu/index.php?action=cikk&id=6368

Az,Öreg 2010.12.09. 20:10:50

Karácsony utánni ebédmeghívást kaptam a barátomtól, és elküldte a menüt is:

www.youtube.com/watch?v=czEub_FBIvA&feature=player_embedded#

Utána elkezdtem a hazai gasztro-videók között kutatni, eredménytelenül, így a kérdésem a következő?
• Tudnak olyan gasztronómiai videóról, amely hasonlóan, egy magyar éttermet, vagy annak egy menüjét mutatja be?
• Tudnak olyan tervezetről, vagy pályázatról, amely hasonló céllal, videók, előállítását tervezi?
(Talán, olyan valaki is olvassa ezt a blogot, aki a 2011. évi költségvetésben ilyen célra előirányzott, 1500 mFt. egy része fölött rendelkezik.)

coq 2010.12.10. 06:24:48

@MBTBD:
Nálunk már járt a Jézuska, postázták a Larousse-t. Fantasztikus, köszönjük!!!!

Fiskális 2010.12.11. 09:46:34

@Az,Öreg: Talán ilyen ügyest nem találni, de sok magyar étterem honlapján találni videót (akár az "étterem+videó" google keresés is ad egy sorozatot.
S itt is van egy gyűjtemény:
www.menuajanlo.hu/videok/etterem-videok

Olyannal, ahol a főszakács egy-két receptet is elmesél, szegedi és makói éttermek honlapján találkoztam, de most nem kerestem elő őket.

Kedves Öreg, természetesen tudom, hogy ez nem azonos azzal teljesen, amire gondolt.

Rizs Ottó 2010.12.11. 11:44:50

off: megvettem a tegnap megjelent megújított MAGYAR KONYHÁt: magasszínvonalú, elegáns. Ajánlom mindenkinek.

chilis csokoládé 2010.12.11. 16:52:49

"Mindhárom fenti éttermet különösen ajánljuk olyan hazai felelős állami vezetők figyelmébe, akiken ma Magyarország étkezési kultúrájának a sorsa múlik"

Itt ment el az étvágyam :(

Fiskális 2010.12.12. 01:12:52

@chilis csokoládé: Nem vagyok benne biztos, hogy jól értetted akkor ezt az utalást. Vagy ez csak azt jelenti, hogy minden "felelős állami vezető" kivágja nálad minden helyzetben a biztosítékot?

Hapcedli 2010.12.12. 17:14:15

@Fiskális: vagy legalábbis a mostaniak. :)
Egyébként nem sok közvetlen köze van az akármilyen vezetőknek a magyar gasztronómia jelenlegi helyzetéhez, következésképp bármi konkrétumot remélni tőlük is feleslegesnek tűnik. A hülye szabályokat és a túladminisztrálást javíthatnák legfeljebb. Senki nem akadályoz meg senkit, hogy a gazdaság és a népesség elég tragikus állapota ellenére valóban kiváló étterem létrehozására-üzemeltetésére csessze el a - netán egyébként lopott - pénzét, vagy éppen valami kamuvállalkozásba kezdjen, miközben olyanokat tódít, hogy az ő éttermében aztán ám se mikró, se mélyhűtő nem található. :)

Fiskális 2010.12.12. 22:45:13

@Hapcedli: Értem, fő a pozitív gondolkodás.
Az én környezetemben elég sok keményen dolgozó ember és vállalkozás van, akik naiv tisztességgel, bízva a jó erkölcs hosszútávú sikerében tengődnek, így félrevezetetten orientációs hibáim vannak. Sőt a nem mostani felelős állami vezetőkről is hibás, elnagyolt és sommás vélemény alakult ki bennem, ami által ezt a komplex dolgot immár objektíven látni nem tudom. Így örülök, a gazdag érvelésű, megvilágosító gondolatmenetnek.
(Te vagy a "chilis csokoládé" is?)

eLzsÉ 2010.12.13. 01:26:18

Az lenne a kérdésem azokhoz, akik már jártak az említett helyen, hogy hozzávetőlegesen mennyiből jön ki egy ehhez hasonló menü, valami visszafogott italfogyasztással?

Nem gyakran járok Salzburgban, de a nem túl távoli jövőben tervbe van véve és ha nem nagyon elrugaszkodott árakkal dolgoznak, akkor azért már csak megnézném.
A honlapjukon sajnos nem találtam ide vonatkozó információt.

A neten - ilyen-olyan blogokon - 100-150 Euros árakat említenek.
Ez valós?

Köszönettel.

A cikk egyébként kimondottan tetszik. A képről azt hittem, a kukoricaszemeket egyenként rendezgetik rá a halra. Úgy szerintem könnyebb lenne, mint olyan szeletet lefaragni, hogy a szemek se essenek le, meg a csutka se legyen vastag.
Meg aztán hogyan lehet ezt jól enni?
Megesszük a csutkát is?
Vagy szétszedjük a szépen tálalt kaját és lefarigcsáljuk a kukoricaszemeket?

MBTBD 2010.12.13. 10:12:16

@AG: A nagy menük 100-150 euró között vannak, de délben van jóval olcsóbb ebédmenü, és van a la carte is. Lehet választani hozzá egy olcsóbb, de jó bort, akkor 100 euró alatt is lehet a számla. (Bizonyos törzsvendégek pl. úgy rendelnek, hogy megkérdik, mit ajánl a konyha, s előfordul, hogy olyat ajánlanak, ami nincs is étlapon. Pl. frissen érkezett borjúpacalt.)

A halra terített kukorica olyannyira zsenge volt, hogy a csutka vékony részét minden további nélkül meg lehetett enni. Nagyon vékonyan és egyenletesen volt vágva.

Hapcedli 2010.12.13. 11:26:04

@Fiskális: mindenki abban bízik, amiben bizodalma van. :)
Chilis csokoládé nem én vagyok, bár szeretem a chilis csokoládét.
Miért gondolod pont rólam? Miután Hapciként és OG-ként se voltam itt kívánatos, Hapcedli következett, nem Lófüttypandúr. Mostanában úgy látom, nincsenek nagy bajok, tán 2 kommentem tűnt el az elmúlt hónapokban. :)

eLzsÉ 2010.12.13. 18:54:25

@MBTBD: Köszönöm!
A Hagyomány és Evolúció főtámogatója: OTP Bank