
(fotó: Bakcsy Árpád) A korábbi kolbász- és virslitesztek után úgy gondoltuk, itt az ideje a konyhai nyersanyagoknál is körülnézni. Első alkalommal a csirkére esett a választás: minden konyhán gyakran előfordul, és a csirkeválasztékra is jellemző az általános tapasztalat: nagyipari felfújt, piaci látványsárga és francia eredettvédett egyaránt kapható – lássuk, mit tudnak, ha egyszerre bújnak ki a Gerbeaud sütőjéből.
Mivel ez esetben nem az egyes konkrét termelők termékeinek az összehasonlítása, hanem az általános helyzetfelmérés volt a célunk, ezúttal nem klasszikus tesztet végeztünk: nem pontoztuk, és nem is vakon kóstoltuk az alanyokat, hanem alaposan megvizsgáltuk a combok-mellek ízét, állagát, szaftosságát.
Az előtesztre a Gerbeaud konyhalabirintusában, illetve sörözőjében került sor. A tesztelői csapathoz konyhafőnökök is csatlakoztak.
Tesztalanyok
Mivel a tesztelést a nyersanyag elkészítésével kellett kezdenünk (pontosabban a Gerbeaud szakácsainak), ez behatárolta a tesztalanyok lehetséges számát; ezért nem fecséreltünk energiát a nyilvánvalóan alsó kategóriás bolti tucatcsirkékre. A tesztalanyok végül az alábbi körből kerültek ki:
Hagyományos magyar fajták
Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Gödöllői Kutatótelepe, valamint a helyi MGE (ezúttal:
Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete) 1997 óta foglalkoznak hagyományos magyar baromfifajták kutatásával és szaporításával. A szaporulatot napos ill. előnevelt baromfi formájában értékesítik, a megfelelő tartási technológiák ismertetésével. Mivel az intézetek húsállat tenyésztéssel nem foglalkoznak, a teszt előtt egy hónappal vásároltunk Gödöllőn néhány, a tavaszi szaporulatból megmaradt kakast (erdélyi kopasznyakú, sárga magyar parlagi és fogolyszínű magyar parlagi fajtákat), és rokoni segítséggel, szemestakarmánnyal, gyomlálási-kapirgálási lehetőséggel igyekeztünk a tesztre megfelelő formába hozni őket.
Az utolsó héten a tesztre szánt csirkéket – a francia gyakorlatot követve – viszonylag sötét helyre bezártuk és folyadékként tejet adtunk nekik. Sajnos az eredmény felemás lett: a csirkék távolról sem lettek túlsúlyosak, kb. 15 hetes koruk ellenére tisztítva jó, ha elérték az egy kilós súlyt (talán jobb lett volna fiatalabb korukban megvásárolni és így korábban rászoktatni őket a szemestakarmányra ill. főképp a kapirgálásra). De, ahogy a későbbiekben leírjuk, megsütve felvették a versenyt bármelyik másik csirkével.
(Köszönjük Gál Lajosnak, a gödöllői telep vezetőjének a segítségét.)

Fogolyszínű magyar tyúk fotó: Salamon Csaba
Őstermelő, Lehel téri piac
Az ismert budapesti piacon vásároltunk két tipikusan őstermelői, erősen sárga bőrű csirkét.
Mastergood
A kisvárdai cég termékeit hipermarketekben is árulják, az ott megszokottaknál lényegesen magasabb árszínvonalon. A leírások szerint a csirkéket szabadban tartják, kizárólag gabonával etetik és nem alkalmaznak serkentő hormonokat vagy antibiotikumokat.
Elmondhatjuk, hogy az üzletekben rendszeresen elérhető termékek közül Magyarországon a papírforma szerint a Mastergood csirkéi jelentik a legmagasabb minőséget. Ára: 1400-1500 Ft/kg, azaz áfa nélkül kb. 4,5 €/kg (Cora Fót).
„Poulet Noir”
Label Rouge minősítésű francia csirke; a legjobb éttermek szívesen használják ezt a feketelábúnak is nevezett fajtát. Minősítése révén
szigorúan meghatározott módon (beleértve a takarmányozást, a tartás körülményeit és hosszát) nevelik. Európa-szerte szívesen használják a jobb éttermek. Egyfajta minőségi etalonnak tekinthető. Nettó 5-7 €/kg áron rendelik éttermek a nagykereskedőnél.

Francia, őstermelői, Mastergood; fotó: Bakcsy Árpád
Teszt
A csirkék előkészítésként 30 percre 60 fokos sütőbe kerültek.

Fotó: Bakcsy Árpád
Ezután néhány szalonnalappal befedték és spárgával a végtagokat a testre kötözték, majd jellegüknek megfelelően sütötték meg őket: a „sovány” magyar kísérleti fajták 12 percre 240 fokos sütőbe kerültek, 10 percet pihentek és 5-6 percre ismét a sütő következett. Az összes többi 3 x 15 percig (három oldalukra fordítva) sült 180 fokon.

Fotó: Bakcsy Árpád
Az alábbiakra jutottunk (a kóstolás sorrendjében):
Sárga magyar tyúk
A közismert, falusi házaknál gyakori, rozsdaszínű baromfi – fiatal korban.
Jó állag, vadra jellemző íz. A hús nem szivacsos, bőre is korrekt.
Erdélyi kopasznyakú, egy szürke és egy fekete tollazatú.
Kissé bizarr megjelenésű állatok, a nyakukon és a begy felett nincsen tollazatuk. Nem tudni, a véletlen műve-e, de megsütve a két csirke húsa elég különböző benyomást tett: a szürke (kendermagos) tollazatú húsát feszesnek, szaftosnak, ízletesnek, bőrét vastagnak, de ízesnek találtuk, míg fekete fajtársa húsa rágósabb, gumisabb volt; lehet, hogy kitűnő ragut lehetett volna készíteni belőle.
Fogolyszínű magyar tyúk
Élőben a magyar fajták közül talán a legszebb, fekete-arany színkombinációjú, szép formájú állatok. A három példány közül az egyik a sárga parlagihoz és a kopasznyakúakhoz hasonlóan, élete utolsó hetét bezárva, tejen-gabonán tengette, míg a másik kettő az utolsó reggelen is még kapirgált (de cserébe csak vizet kapott inni).
A kint tartott csirkék húsa nem tett különösebben mély benyomást; viszont a második kissé alulkészült, így azt azért megállapíthattuk, egész jól áll neki a „rosé” állapot. A harmadikat kóstolva egyértelműen érezni lehetetett a tej ízét, és az állaga is szaftosabb volt.
Úgy tűnik, az utolsó heti tejen-gabonán tartás nem francia hóbort, hanem valóban pozitív hatással van a csirke minőségére.

Fotó: Bakcsy Árpád
Őstermelői (Lehel-piac, békéscsabai eredetű 1,8 kg-os jérce)
A melle száraz volt, a combja gumis, de a hús alapvetően nem volt rossz ízű.
Talán más módon elkészítve jobban tetszene.
Poulet noir
A fenti őstermelőivel egyszerre készült el, és hasonló nagyságú volt, így a két fajtát közvetlenül is össze tudtuk hasonlítani.
Szaftos, ízletes hús – a melle sem száraz, hanem omlós, puha. Tényleg „A”-kategóriás sült csirke.
Mastergood 81 napos ill. „Tanyasi”
Az első (a toptermék) kb. 1,7 kilót nyomott. Jó állag, szaftos hús – de nem olyan feszes, és nem olyan kifejező ízű, mint a poulet noir vagy a kis magyarok. A szaga viszont kicsit zavaró, pedig a szavatossági idő sem járt le és a hűtőláncot is betartottuk. A "tanyasira" ugyanez jellemző minden értelemben, kicsit alacsonyabb színvonalon.
Összességében a legjobban a kendermagos erdélyi kopasznyakú, a sárga magyar parlagi és a poulet noir tetszett.
A hagyományos magyar fajták felvehetik a versenyt a francia csirkékkel, ezért jó lenne, ha a termelők is nagyobb figyelmet szentelnének nekik: igaz, a sötét tollú csirkéket a fehér broilerfajtáknál alaposabban meg kell tisztítani, de az egy hónapos nevelés tapasztalata alapján igénytelenek, élelmesek, és húsuk minősége az utóbbiakkal nem említhető egy súlycsoportban.
A génmegőrző telepek szívesen segítenek mindenkinek, aki akár eladásra, akár saját fogyasztásra szeretne ilyen fajtákat nevelni. (Állítólag léteznek termelők, például Budapesten a Fény utcai piacon, akik ilyen fajtákból nevelt, kitűnő csirkéket árusítanak.)
Az őstermelői és a Mastergood csirkék is kiemelkednek az átlagos bolti mezőnyből, de az előbbi valószínűleg nem igazán sütésre való, az utóbbinak pedig a szaga volt zavaró (ez persze a hipermarket hibája is lehet).
A feketelábú a háziasszony szemével
A tesztről kimaradt egy nyers poulet noir, amit hazavittem. A csirkét érdekes módon nem légmentesen csomagolták, egyszerűen benne volt egy nyitott zacskóban. A bőre színe egyáltalán nem sárga, inkább rózsaszínes – feltehetően nem kukoricával etetik (a kurkumás és egyéb piaci trükkökről nem is beszélve). Azt sem mondanám, hogy túlságosan gondosan megtisztították volna, a feje egyben megmaradt, és a testén is volt néhány fekete toklász. Feleségem néhány nap múlva elkészítette, és az alábbi érdekességeket mesélte el.
Az elkészítésre nálunk szerdán került sor; figyelembe véve, hogy a csirke vasárnap került a hűtőnkbe (és bizonyára néhány nappal azelőtt kamionba), kissé félve szagolt bele a zacskóba – és láss csodát, semmiféle zavaró szagot nem lehetett érezni, ugyanolyan friss volt a hús, mint három nappal korábban. (Azért ez egy nálunk, bármelyik boltban vásárolt csirkéről nehezen képzelhető el.)
A csirke bontása is érdekes: csak a beleket, zsigereket távolították el a hasüregből, a zúza, a szív és a máj az eredeti helyükön maradtak. A (nyak tövénél lévő) begyet nem szedték ki, viszont az teljesen üres volt – azaz a vágás előtti (néhány?) napon a csirke valószínűleg már nem kapott enni.
A csirke paprikásnak elkészítve is kiemelkedő, són és paprikán kívül minden egyéb fűszer nélkül is annyira ízletes volt, hogy sokáig emlék marad. Felmerül az emberben a kérdés, van-e értelme kukoricával erőltetni a minél sárgább színt – úgy tűnik, árpától vagy búzától tartalmasabb, testesebb íze lesz a csirkehúsnak.
(Hozzátéve, egyesek szerint régebben, amikor az asszonyok a piacon a csirke tolla közé fújva nézték a bőr sárga színét, nem azt akarták ellenőrizni, hogy kukoricával etették-e, hanem hogy szabadon tartották-e a csirkét – ugyanis a zöld növényektől is sárgás lesz a bőr.)
Kommentek:
nemvagyokmesterszakacs 2010.10.19. 01:42:06
Hallottam már a feketelábúról, de nem volt még alkalmam kipróbálni a konyhámban, sajnos.
A túlkínálat korszakában micsoda "rendes baromfi vadászat" folyik az igényesebb háztartások körében! Egymásnak adjuk a lelőhelyek elérhetőségét, ha jó baromfira bukkanunk.
Végszükség esetén én is vásároltam már bolti, tanyasi baromfit, hasonlóak a tapasztalataim, előfordult már, hogy kellemetlen szag csapott meg, amikor kiburkoltam, jóval szavatossági időn belül. Szerintem nagyon drága.
A rendesen tartott baromfi, az nem kívánkozik azonnal a fagyasztóba, az biztos!
ekkerjoz 2010.10.19. 08:22:19
Eddig a legalkalmasabb takarmány, egyharmad rész darált kukorica, egyharmad roppantott búza, vagy ocsú, egyhatod rész száraz napraforgó, a többi hereliszt, lucernamag, cirokmag, árpa.
És minden évszakban szabad csipegetés hasig érő fűben.
Takarmányozni csak pénzkérdés, igazából alkalmas csibét kifogni a nehéz, mindenféle hibrid naposcsibe jegyeztethető elő, aztán lesz belőle, ami, fele mindig kakas.
Elkelne egy márkavédett fajta, amit akár gödöllő is keltethetne, a napos csibét kihelyezhetnék leépülőben lévő, de hatalmas, ligetes portákkal rendelkező falvakba.
A tartás, takarmányozás ellenőrzése után vissza is vásárolhatnák, megoldódna a tanyasi-kapirgálós-mifaszom csirke dilemma.
bagoly2 2010.10.19. 09:45:54
Egyébként ez a fajta kakas adta valamikor a csendőrségnek a faroktollait a jellegzetes kalapjukra.
Saját tapasztalat alapján, a takarmányozás minősége sokkal nagyobb hatással van a hús élvezeti értékére, minőségére, mint a fajta jelleg. Egy kopasz udvaron, szemes takarmányon tartott csirke bőre lehet, hogy sárga és zsíros lesz, de a hús sötét, sovány és szívós. Ha ugyanaz a csirke dúsabb, csigákkal, tücskökkel, bogarakkal teli réten kapirgál, vagy akár nagyobb istálló trágyában, lényegesen gyorsabban, több puhább húst eredményez. A szabad, vagy alternatív tartásos fajtáknak mindenképpen jót tesz a levágás előtti 1-2 hetes "hízókura". Gondolni lehet, ha egy csirkének a napi fehérje és egyéb tápanyag mennyiséget nagy területről, állandó mozgással, kell beszereznie, abból igazi fitness csirke lesz.
muskotály küvé 2010.10.19. 10:40:19
Benikuty 2010.10.19. 12:11:16
Azért remélem, Gabi tett hagymát is a paprikásba!:))
muskotály küvé 2010.10.19. 12:25:50
ekkerjoz 2010.10.19. 12:29:22
Kidolgozni mellé a tartási, továbbtenyésztési feltételeket, minőségbiztosítást, piacon pályára tenni, akár bio audittal, gól.
Például levédetni a zöldligeti csibejószág kifejezést, ami tényleg garantálná a fajta és a tartás minőségét, mert csak a 600 db csirke/kataszteri hold nevelésű 70 napos hízott jószágra lehetne használni büntetlenül, vagy mittudomén.
muskotály küvé 2010.10.19. 13:03:00
muskotály küvé 2010.10.19. 13:22:36
Mindenesetre egy jó minőségű baromfinak (mint bármilyen alapanyagnak) szerintem a megfelelő fajta is része.
sattooo_hungary 2010.10.19. 13:41:45
Benikuty 2010.10.19. 13:57:44
A fajta pedig a végeredmény szempontjából egyértelműen meghatározó. Ezt leginkább az támasztja alá, hogy a drága Mama Kecelen mindig hajszálra egyformán eteti az állományt, ugyan úgy szabadon vannak.
Sajnos megbízható, stabil naposcsibe beszállítót szinte lehetetlen találni, így például a legutóbbi fehérek nyolc hetes korukra ijesztően nagyok lettek, a bőrük a tisztításkor szanaszét repedt, nagyon tokosak voltak. Az egyetlen kakas pedig felpucolva 2,6 kg-t nyomott, ami szerintem nem normális.
muskotály küvé 2010.10.19. 14:29:00
bagoly2 2010.10.19. 15:29:54
Nyelvtani értelemben van némi igazad, mert tyúkólnak nevezzük azt a helyet is, ahol a baromfinak legalább fele kakas. Biológiai értelemben a tyúkot tojónak nevezzük és viszont, a tojót tyúknak, lásd pl. fácántyúk.
A képen látható viharvert jószágot azért neveztem kakakstyúknak, mert a tollazat színe, testalkata kakasra utal, de másodlagos nemi jellegei, pl. csökevényes taréj és lebeny, sarkantyú hiánya utalhat fiatal korára, de soha nem lesz a tyúkudvar macsója, akkor se, ha egyszem kakaska marad.
bagoly2 2010.10.19. 15:43:30
Természetesen számít a fajta, de a szélsőségek nélkül. Egy szabad tartásra tenyésztett fajtát nem szabad ketrecben tartani, mert megbolondul. Egy broyler fajtát napos csibeként nevelve jól fel lehet javítani udvaros tartásban, de a fokozott fehérje igényét pótolni kell, vagyis nyomatni kell neki a tápot is a zöld és a szemes takarmány mellett. Természetesen nem lesz belőle bresse-i csirke.
ekkerjoz 2010.10.19. 15:53:08
Szerintem daliás tyúk van a fotón.
Vagy renyhe kakas.
(nyaki tolla alapján hím, de úgy látszatra nekem tojónak tűnik)
Pont ez a baj a naposcsibékkel, hihetetlen korcsokba tudol beleszaladni, ami persze jóval a vásárlás után derül ki.
Benikuty 2010.10.19. 16:29:20
muskotály küvé 2010.10.19. 17:02:22
Egymás farktollát kicsipkedték, ezért az nem mérvadó, de tény, a fejük sem olyan kakasos.
A telepen előzetesen azt mondták, kakast tudnak adni, mert az maradt ki eladó; átvételkor mondjuk nem kérdeztem, de alkalomadtán rákérdezek...
bagoly2 2010.10.19. 17:08:18
Íme, tyúk, kakas, másik tyúk!:)
www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=295%3Aregi-magyar-tyukfajtak&catid=109%3Abioallatoktartasa&Itemid=43⟨=hu
Hirtelen ezt találtam, de ez az igazi.
Benikuty 2010.10.19. 17:16:21
bagoly2 2010.10.19. 17:25:49
muskotály küvé 2010.10.19. 17:26:13
www.mgegodollo.hu/webset32.cgi?MKNGE@@HU@@5@@91050309
pamocsnyik 2010.10.19. 17:35:32
A Kolontáron lent főző szakács csapatba kellenének még önkéntesek, mert kevesen vannak, az éhes szájak száma meg egyre nő. Nem is zavarognék most itt többet, ha valaki szeretne segíteni, akkor a v8cars.hu/forum/topic.php?topic=255 linken bővebben tájékozódhat, képeket láthat, és az elérhetőségem is le tudjuk egyeztetni.
Még egyszer ezer bocs!
muskotály küvé 2010.10.19. 17:43:54
Benikuty 2010.10.19. 18:15:08
Milyen por? Azt hittem megettétek:)
muskotály küvé 2010.10.19. 18:19:37
A csontokat nem ettük meg :)
vero 2010.10.19. 18:51:40
valahol megvan a vincsimen, hogy hogyan kell műteni.
Benikuty 2010.10.19. 19:21:50
hencsi 2010.10.19. 21:39:47
Szakácsnak tanulok,nem rég kezdtem egy okj,sulit.
Milyen könyvet ill.tankönyvet tudnátok nekem ajánlani amiből tanulhatnék?
Hát nem azokra a 20-30-40évvel ezelőtt megírt könyvekre gondolok,amelyek már jó néhány dologban elavultak;ha nem amelyekben már újabb technológiai módszerek is vannak,és nem csak a magyar konyhára helyezik a hangsúlyt.
Magyar és külföldi főző műsorokat is nézek,ill.beszereztem jó néhány külföldi szakács által írt könyvet is,de sajnos egyik se szakkönyv.
Igaz lehet azokból is tanulni,nem csak receptekkel van tele.
Venesz féle könyveket pedig könnyen betudnám szerezni,de sokan nem ajánlják,mert sok mindenben elavult...
még is a legtöbb szakács itthon azokat használja.
Köszönöm előre is a segítséget.
Ide is írhatok:nhencsi31@gmail.com
Köszönöm!
vero 2010.10.19. 22:26:11
valahol az oldalán kell egy pár centis vágást ejteni és ott kipakolni. ekker biztos tudja.
élve műtét, hehe. tiszta tájföld.
vero 2010.10.19. 22:28:14
bagoly2 2010.10.20. 07:43:28
Kappanhoz nekem se volt még szerencsém, csak hallottam róla.
Kappanozáshoz a kakast a hátára fektetik, a végbél nyílás fölött pár cm hosszirányú bemetszés, benyúl, heréket megkeres és kitép.Sebet fertőtlenít, összevarr,a kappan 2-3 nap múlva mehet vissza a többiekhez. Állítólag nem is annyira fáj neki.:) Gyorsabban, nagyobbra hízik, húsa finomabb, jó lenne találkozni egyel.
ekkerjoz 2010.10.20. 07:55:25
Nagyon sok kakas elpusztult, gondolom, ezért merült feledésbe a dolog.
Kakas nem herültem, malacot sokkal könnyebb szerintem.
bagoly2 2010.10.20. 08:28:22
Egyébként szerencsésnek, hasznosnak tartom a téma választást és úgy gondolom, hogy még többet kellene foglalkozni vele.
Egyrészt, mert ma nálunk napos, vagy előnevelt csirkeként leginkább brojler fajtákat lehet kapni, ezek kifutós tartásnál valamennyire feljavíthatók, de soha nem fogja hozni azt a minőséget, amit igényes éttermek keresnének.
A szabadtartásos fajtákból több is van, de a szélesebb közönség számára a fajta is, a beszerzési hely is ismeretlen.
Másrészt, a fenti okok miatt, részben tudatosan, részben vétlenül hasonló kóklerkedés folyik a piacon, mint a klf. biotermékeknél.
Harmadrészt, egyes szabadtartásos fajták, mint pl a vizsgált magyar fajták, levágás előtt különleges bánásmódot igényelnek, illetve más, időigényesebb elkészítési módot.
Ezeket a kérdéseket pedig a felhasználónak és a termelőnek kell megbeszélniük egymással.
bagoly2 2010.10.20. 09:01:16
Hm, én Mari néni módszerét írtam le, aki fertőtlenítésre fahamut használt.
Erről az oldalvágásosról is hallottam, de ha ezt állatorvos találta ki, akkor ....
Eleve, egy vágás helyett kettő, ráadásul olyan helyeken, ahol több eret vághat át?! Ebbe valóban sok kakas belepusztulhatott.
vero 2010.10.20. 09:03:14
múltkor néztem valamelyik jamieoliver filmet, egy é-fr.o-ban egy autópályás büfében ették a sofőrök a bressi csirkét. a szaftját vajjal forralták, azzal öntötték le tálalás előtt.
negyedelve 4.95 eur volt.
muskotály küvé 2010.10.20. 09:35:02
muskotály küvé 2010.10.20. 09:46:09
vero 2010.10.20. 10:40:25
de ha bele is pusztult, mi volt? megették. így se, úgy se háborgatta a többieket.
pamocsnyik 2010.10.20. 11:06:13
Benikuty 2010.10.20. 11:42:50
Szóval én ezt a herélés dolgot állatkínzásnak tartom.
vero 2010.10.20. 11:50:14
a herélés szerintem kevésbé szivóri, mintha hordó alá teszik, ott itatják, etetik, hízlalják, míg le nem vágják, ha már nem bír magával és verekszik, meg tojózik napestig.
vero 2010.10.20. 11:52:29
Benikuty 2010.10.20. 12:21:28
ot002 2010.10.20. 13:43:00
ekkerjoz 2010.10.20. 13:52:10
demagofób 2010.10.20. 15:37:53
dezso 2010.10.20. 16:03:47
ekkerjoz 2010.10.20. 16:24:07
Kecskét a legnehezebb, az tudja, mi vár rá.
ROBERTO 2010.10.20. 16:51:50
@pamocsnyik: A veneszről csak annyit, ha valaki abból készül fel arra, hogy egy normális konyhán főzzön, akkor ki fogják röhögni a tudását. Alapnak alkalmatlan, haladónak nevetséges, profinak pedig a bokájáig sem ér.
medvedr 2010.10.20. 16:55:47
A képen sztem tyúk van.
@ekkerjoz: Ez így ment, ha sterilen csinálják nem túl nagy a veszteség, ez a tudás egyébként elveszett, nem tudnak jól kappanozni. (Én sem.)Szerintem nem túl etikus egyébként, ui nincs szükség rá igazából csak az élvezeti érték miatt érdekes. Az emlősállatoknál teljesen más a helyzet, ott nem lehetne termelni herélés nélkül.
A kappan viszont tényleg erőteljesen zsírosodik. A háztáji tartás céljára tenyésztett ún. színes csibe az francia fajtákból van,- sasso direkt háztáji vonalai,- lényegesen gyorsabban nő mint a magyar parlagi fajták, ami itt a tesztben is kisebb volt. Ha meg nagyüzemi fajtájú naposcsibét adnak el háztájiba az szimpla átverés, nem alkalmas rá igazából .Ha szexált csibét kérsz akkor nem lesz fele kakas (jó esetben:)
@muskotály küvé: A faj neve házityúk, ivarérett tojásrakásban levő nősténye a tyúk.
Az nagyon jó lenne ha magya rparlagi fajták bekerülnének a gasztronómiába. Pl pörköltnek, levesnek sztem sokal jobbak mint a franiia alapú mai un. háztáji csibék. Ki lehetne terjeszteni a tesztet ilyen irányba?
Egyébként Gratulálok a teszthez,még sok ilyet ! Hajrá magyar baromfi! Megvan az a gasztronómiai niche, ahol a magyar csirke egyedülálló, azt kéne bevinni a köztudatba, és kialakulhatna valami hasonló mint a franciáknál. Remélem egyszer megérem!
MBTBD 2010.10.20. 17:03:40
A csúszás oka: a lefordított anyagot az utolsó vesszőig át kell írnunk.
Már gondolkoztunk azon, hogy a fordításból posztot készítünk,
Szilveszterre.
Benikuty 2010.10.20. 17:41:55
bagoly2 2010.10.20. 17:44:06
Én ekkerjoz leírását úgy értelmeztem, hogy két vágás van, ez szerintem is fölösleges.
A két módszer közötti különbség lehet, az oldalvágás esetén közelebb jutunk a herékhez, a végbél nyillás fölött viszont kevesebb eret vágunk el. Gondolom én.
A kappanozás nagyobb állományok esetén egyáltalán nem volt szükségtelen. A kb 3-4 hónapos kakasokat így szelektálták. A tenyésztésből kivonni szándékozott kakasokat nem levágták rántott csirkének, hanem jóval nagyobb bevétel érdekében kiherélték. A kappanok gyorsabban , nagyobbra nőttek, húsuk értékesebb, nem verekedtek, azonkivül adott esetben rájuk bízták a csibenevelést is, állítólag nagyon gondos, harcias " anyák" voltak.
Én úgy gondolom a nagyüzemi brojler gyártás feledtette el a kappanozást.
Ami a parlagi tyúkokat illeti, a gazdaságos tenyésztésüket inkább nagyobb füves réteken, gyümölcsösökben tudom elképzelni. Viszonylag kis termetű, lassan növő fajta, viszont szorgalmasan tojik.
ROBERTO 2010.10.20. 17:45:56
A lefordított anya átírása mit takar? Nem lett elég magyaros a fordított anyag, vagy interpretálni kell, hogy a vendéglátóipari szakközép iskolában is megértsék a diákok?
ROBERTO 2010.10.20. 17:50:16
Máshol a világban mi a helyzet? Nevelnek külföldön kappanokat? Van egyáltalán hagyománya máshol a világban a kappan nevelésének?
Ez akár kitörési pontja is lehet a baromfi ágazatnak....
muskotály küvé 2010.10.20. 17:51:14
Említed a Sasso csirkét, ezen a linken középtájon van egyről kép:
attra.ncat.org/attra-pub/labelrouge.html
Kísértetiesen hasonlít az erdélyi kopasznyakúra, legalábbis amennyi a képen látszik belőle.
Benikuty 2010.10.20. 17:51:42
Nem tupírozom a témát, csak annyi, hogy bánjunk méltósággal a haszonállatainkkal, mert nagyon sokat köszönhetünk nekik. Szerintem.
muskotály küvé 2010.10.20. 17:56:11
muskotály küvé 2010.10.20. 17:58:00
www.poultrylabelrouge.com/014_differentes_volailles_chapon.php
már feltalálták...
muskotály küvé 2010.10.20. 18:00:27
www.poultrylabelrouge.com/014_differentes_volailles_chapon.php
már feltalálták...
Benikuty 2010.10.20. 18:05:46
Benikuty 2010.10.20. 18:07:01
muskotály küvé 2010.10.20. 18:14:56
Tehát a túl sárga szín inkább rosszat jelent; szerintem próbálni kell találni egy termelőt, akiben meg tudsz bízni. (A Mastergood nem lenne rossz, ha a szagától el tudnánk tekinteni...)
ekkerjoz 2010.10.20. 18:21:37
Nem olyan kényelmes, mint neten rendelni, vagy piacon keresgélni, menni kell utána, de mindenképpen így érdemes.
És hát a szezonnak vége, a csirke nyári jószág.
muskotály küvé 2010.10.20. 18:24:22
ROBERTO 2010.10.20. 18:28:46
Benikuty 2010.10.20. 18:34:35
Benikuty 2010.10.20. 18:39:35
bagoly2 2010.10.20. 18:39:54
Tudomásom szerint a kappanozás elterjedt volt mindenütt.
Nem tudok arról, hogy nálunk , ma akár közepes üzemi méretben is foglalkozna valaki vele. Azt , hogy egyáltalán létezik még ilyen, csak áttételesen hallottam, az ismerősöm szomszédja, akinek az egyik rokona ....
muskotály küvé 2010.10.20. 18:00:27
A legujabb EU-s csirkejóléti intézkedés, a csirkék boldogsághoz való jogának mind szélesebb körű biztosítása érdekében kötelezővé teszik a kifutók létesítését, ezzel párhuzamosan a ketreces brojler telepek felszámolását.
Mondjuk a brojlerekért nem hullatnák könnyet, a kutyának se adnám.
A linkkel kapcsolatban, a szöveg kasztrálást említ, ami elég egyértelmű művelet. Nem tudom az osztrák érdekeltségű magyar mancsosok, hogy nem haraptak még rá?
Benikuty 2010.10.20. 18:41:14
nemvagyokmesterszakacs 2010.10.20. 20:30:53
Én a bőre, a háj, és a belszervek alakját, színét, állagát vizsgálom, amikor vásárolok.
A nagymellű baromfit nem kedvelem:-) Számomra is a combok, és a szárnyak a legértékesebbek, egyébként is a csontosabb részeket kedvelem fogyasztási szempontból is.
Eső után köpönyeg, de szerintem a főzési idő és a csontok minősége a végső igazolás a baromfival kacsolatban.
Ha a "lerágott" csontok porlanak és sötétebb barnák, akkor mellényúltunk:-(
A kemény fehér csont igazolja az egészséges szabadtartást.
Még egy észrevétel, a tápos baromfi, az "beissza" a pirospaprika színét. Ha jó baromfiból főzök, akkor a fűszerpaprika színe, az ékesen díszeleg, a tápos baromfival kopott, színtelen végeredményt kapok.
Ezek csak az én tapasztalataim, de jó ideje gyüjtögetem....:-)
medvedr 2010.10.20. 20:40:43
A ketreces tojótyúktartás piszkálja az EU -t, broilert tudomásom szerint sehol nem tartanak ketrecben.A broilernél az egy m2-ről leadható össz élősúlyt korlátozzák, hogy ne legyen túltelepítve az istálló. Ebbe a csirkejólétbe nem akarok belemenni mert elfajulok, de ez egy faszság. Természetesen a szabadtartású csirke jobb élvezeti értékű húst ad, ezt meg kell fizetn,i mert lényegesen drágábban állítható elő.
@Benikuty: Okos asszony a Mama, tiszteltem! Erről beszélek én is. Csak a kifinomultabb gasztronómiába fér bele mert drága,- lassan növő fajta viszont jó a húsa. Egy erre kitalált fogásokat kínáló vendéglő megengedgeti ezt. Legtöbben nem esznek otthon lazacot de vendéglőben igen. Talán az ősi magyar baromfi fajták húsát is be lehet hozni a gasztronómiába, mint a szürkemarha pld.
medvedr 2010.10.20. 20:43:46
ROBERTO 2010.10.20. 21:07:03
Minden kikötés előtt vágás, utána fertőtlenítés, de már a keltetőben van a következő állomány...
Minden kikötéskor kiteszik a friss termést, berakodják az üzemanyagot és a gabonát, aztán uzsgyi vissza a nemzetközi vizekre termelni. Talám még azt is megteszik, hogy áveszik a halfeldolgozó hajók hulladékát..... csirkeeleségnek....
Ha valami gikszer, fertőzés beüt, minden megy a tengerbe, ahová amúgy is megy a szar és a szemét is... fertőtlenítés, aztán kezdik előlről...
SEMMILYEN kontroll nincs felette, nem is lehet egy nemzetközi vizeken levő ojjektumot állategészségügyileg eccerüen abuzálni...
A legénység is kb olyan körülmények között él, mint a csirkék akiket nevelnek...
Ehhez képest egy kontrollált broiler telep üdülő övezet....
Benikuty 2010.10.20. 21:17:09
Hiába a termelői akarat, megfelelő hozzáértés, ha átverik a napos csibével, ahogy augusztusban járt, én meg néztem szombaton az eredményt.:(
Benikuty 2010.10.20. 21:24:26
Maradjunk Európában!
medvedr 2010.10.20. 21:26:01
medvedr 2010.10.20. 21:36:21
Gratulálok a teszthez és ezer köszönet a munkátokért! Esetleg egy pörkölt teszt?
Benikuty 2010.10.20. 21:41:33
Szövetkezni kéne.
bagoly2 2010.10.21. 08:15:45
Abban megegyezhetünk, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem a bőrszín a döntő. A sárgás színhez való ragaszkodásnak már inkább csak esztétikai gyökerei lehetnek.
Ugyanabból a tyúkólból, ugyanazt a takarmányt fogyasztó két csirke bőrszíne között is jól érzékelhető különbségek lehetnek, ezért én nem gyanakodnék manipulációkra. Amit fontosnak tartok az a hús színe és állaga. A fakó, " kihipózott" színű, laza szerkezetű húst, nyugodtan hagyjuk meg másnak.
A másik oldalról,a parlagi fajták húsa sötétebb, vadas jellegű, az izomzat keményebb, a köztük lévő zsírszövetek jól láthatóak.
A válogatásnál a két jellemző között lehet dönteni. Az első szerintem mindenre alkalmatlan, a második levesnek és pörköltnek jó, de legalább dupla főzési idővel, de nem ördögtől való a kuktában való előpuhítás sem.
Benikuty 2010.10.21. 09:22:48
Szerintem az, mert a víz hőfoka nem haladhatja meg a 90 fokot. Tedd fel este, állítsd be a lángot, aztán durmolj egy sort.:)
blizma 2010.10.21. 09:37:44
lifelike 2010.10.21. 09:45:29
muskotály küvé 2010.10.21. 09:48:25
muskotály küvé 2010.10.21. 10:06:42
Valószínű, hogy a magyar parlagi valamivel lassabban nő a franciánál, de őszintén szólva nem hiszem, hogy óriási különbség lenne. Mindenesetre jövőre újra kipróbálom, fiatalabb korban megvásárolva így többet legeltetve.
muskotály küvé 2010.10.21. 10:10:49
Benikuty 2010.10.21. 11:49:55
muskotály küvé 2010.10.21. 13:45:11
"ha a Moszkva tér felől a felső főcsücski bejáraton mész be a lépcsőkön,
akkor balra vannak rögtön a juhtúrósok, házi tejesek, kacsások, szalonások.
NAGYON KORÁN Kell kimenni, ott szokott valakinél jó csirke lenni, ami hamar elfogy"
ekkerjoz 2010.10.21. 15:32:38
Nekem rigolyám a halódó falvak felélesztése, törzskönyves baromfit, malacot, tehenet nem is engednék tartani csak kis falvakban, családi gazdaságban, hagyásfás legelőkön, ligeterdőben.
Egyúttal bé volna fogva a nagytudású környezettépők szája is, és az iparszerű, környezetterhelő jószágtartást föl lehetne számolni.
muskotály küvé 2010.10.21. 16:14:29
Benikuty 2010.10.21. 17:45:08
ekkerjoz 2010.10.21. 17:59:50
de nem is kell megpróbálni, mennek a teszkóba, oszt megveszik ott az akciós kínait 150.-ért. Viszont termelni termelhetnék a drága lébölrúzst, lenne melójuk, culinárisban meg lenne minőségi termék.
@muskotály küvé:
parlagi csirke alföldre való, de cikta birka jobbá válik a Bakonyban, hidd el. Pláne a jersey tehén teje.
bagoly2 2010.10.21. 18:07:58
" Szövetkezni kéne."
A szövetkezet még ma sem kihalt gazdasági formáció.
Az egyiknek van földje, a másiknak pénze, a harmadiknak munkaereje, a negyediknek szakértelme, csak a vevőt kell megkeresni.
A 470Ft/kg árat élősúlyra gondoltad? Még annak is kevés!
@muskotály küvé:
Biztosan nem zavarták a nyaralókat, sőtt!
Ugyanis éltem néhány évet a Mátrában.
Próbálj kiváltani bármilyen kis, vagy nagy állattartásra vállalkozói engedélyt rá fogsz jönni, hogy nem a kultúrával és nem a nyaralókkal van baj, hanem az állammal.
Benikuty 2010.10.21. 19:40:09
Annyi. Élősúlyban:(
Benikuty 2010.10.21. 19:47:38
Eltűntek az állatok, ez riasztó.
bagoly2 2010.10.21. 20:40:26
NeanderVölgyi 2010.10.21. 23:15:31
Troyfan 2010.10.22. 05:57:55
Nem-nem, 195 fok,16,5 perc, és utána 5-7perc 211 fok. Csak a pontosság kedvéért...
muskotály küvé 2010.10.22. 10:20:48
Pete32 2010.10.24. 11:53:21
acsa77 2010.10.24. 23:08:51
nick: 2010.10.28. 01:21:30
...hogy a nap végén takarítás közben rájuk lógó hypós rongyokról és/vagy a fölöttük az üvegre fújt tisztítószer permetről már ne is meséljek
(ahogy a pénzes kézzel nyers hús fogdosástól és/vagy telibetüsszentésről sem)
:-(
egy ideje ezért sem járok oda (se)
meg persze az ártatlan szemű öregnénik által meglepő módon mindenkinél azonos dobozokból dupla áron magyar bioparadicsomnak eladott narancssárga spanyol teszkóparadicsomok és hasonlók miatt...
:-((
sajnos
bagoly2 2010.10.28. 10:08:02
Egyértelműen elvetette az oldalvágás módszerét, mivel ott több ideget és eret lehet átvágni, ellentétben a másik módszerrel.
A kakasokat 18-20 hetes korukban lehet műteni a baromfi fejlődési tempójától függően. Később a kakas mérete, zsírosodása miatt egyre nehezebb, az elhullás százaléka egyre nagyobb. Steril körülmények között, megfelelő gyakorlattal jóval 50% fölé is mehet az eredmény. Rövid vaskos ujjakkal lehetőleg ne kísérletezzen senki, zsebtolvajok, zongoristák előnyben.
gasztroguru 2010.11.17. 18:16:07
demagofób 2010.11.19. 22:07:53
Eddig nem láttam, hogy bármelyik gasztroblog foglalkozna a marha fajtájával. Legfeljebb a szürkemarha van külön említve. Úgy tudom, hogy például a fraciák által (és általam :) ) kedvelt charolais marhát itthon is tenyésztik.
demagofób 2010.11.19. 22:13:23
Lehet tudni, hogy mely részeket érdemes vennünk és tovább bontanunk? Hogyan?
p_tamas 2011.03.03. 22:45:55
nem tudja valaki, hogy francia naposcsibét lehet-e itthon kapni? (pl. poulet noir)