Blog.hu
Menü
A bűvös szakács

Sárgadinnye

2009.06.21. 15:44 MBTBD


 

Tulajdonképpen zöldségféle, a nagyközönség gyümölcsnek tekinti, lényegét tekintve hordozható ásványvízforrás. Élénkíti a veseműködést, hatékony köszvény s reuma ellen, általánosságban ajánlott rákmegelőzésre.

Sárgadinnyekultúrák már négy és félezer éve léteztek Afrikában, majd, majd Egyiptomban és Perzsiában is, innen terjedtek el a Közel-Keleten s a Földközi-tenger egész vidékén, majd a spanyolok a 16. században Amerikába is elvitték.

Gasztronómiai felhasználásáról a római korból származik az első komolyabb írásos emlék. Mivel a régi időkben még nem volt annyira édes, mint a mai nemesített változatai, a rómaiak gyakran erjesztett halszósszal (garummal) és ecettel ették - salátának.

Apiciusnál megtaláljuk az édesített jeges sárgadinnyelevest is, mely recept – kicsit átalakítva – így fest: a dinnye felének kipréselt levét aszúborral, mézzel, citrommal ízesítjük, egy további dinnyerészből készült pürével sűrítjük. A maradék dinnyét kockára vágva vagy gömbbé formázva beletesszük, végül mentalevelet adunk hozzá, és lehűtjük.

Adhatunk mellé – szintén Apicius nyomán – töltött datolyát. Ehhez kivesszük a datolya magját (ha tudunk frisset szerezni, az a legjobb), s helyébe durvára vágott, törött borsos diót töltünk. Meghempergetjük sóban, majd meleg mézbe mártjuk.



A reneszánsz korában vált ismertté egy különlegesen édes dinnyefajta, melynek húsa mély narancsszínű, s melyet eredetileg valószínűsíthetően itáliai szerzetesek nemesítettek
Örményországból hozott magokból a pápák nyári rezidenciáján, Cantalupóban. Más források szerint a kantalup-dinnye a dél-francia Cantaloup faluról kapta nevét.

Az azóta híressé vált kantalupon kívül a világ piacain ma már legalább 500 fajta van jelen – a híres charentais-től az ogenig, a cukordinnyétől az ananászdinnyéig, a gaia és a zöldbelű fajtáig –, melyeknek eléggé eltérő a cukortartalmuk, így konyhai felhasználásuk is.

A kevésbé édesekből a franciák készítenek például bundás dinnyét. Az édesebb fajtákat szívesen teszik koktélba: a jeges dinnyepürét kevés sherryvel, borral vagy pezsgővel felöntjük, s kész a koktél.

Ha tört jéggel, fehér rummal, kevés sziruppal és zöldcitrom levével mixeljük, kész a dinnye-daiquiri.

Koktél anti- alkoholistáknak

Magas koktélpohárba zöldség- formázóval kivágott apró uborkagolyókat, 1-2 kanál vékony szeletre vágott sárgadinnyét és jeget teszünk, majd felöntjük 2/3 rész hideg teával (ez lehet enyhén cukros), és 1/3 rész ásványvízzel. Friss mentát adunk hozzá.
 

A világ egyik leghíresebb dinnyeétele a sárgadinnye levegőn szárított sonkával. A „prosciutto e melone” a sós és az édes ízek tökéletes házassága.

Ennek egyik továbbgondolása az alábbi nyári leves, melyet Gérard Depardieu tálalt fel a salzburgi Ikarus étterem augusztusi vendégeinek 2008-ban.

Dinnyeleves.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.


Hideg dinnyeleves sonkával

A leves
300 gr görögdinnye
300 gr sárgadinnye
200 gr koktélparadicsom
8 bazsalikomlevél
8 tárkony levél
4 cl olívaolaj
3 ek vörösborecet
só, cayenne-i bors

A hozzávalókat 5 percig erős gépben turmixoljuk, ízesítjük, majd a hűtőszekrénybe tesszük.

Garnírung
12 koktélparadicsom
60 gr görögdinnye
60 gr sárgadinnye
6 vékony szelet Pata Negra (San Daniele vagy pármai) sonka
12 édesvízi vagy garnélarák

A paradicsomokat nyolc részre vágjuk, a dinnyékből gömbölyű zöldségvájóval kis gömböket formázunk. A dinnyegömböket és a paradicsomnyolcadokat tálalás előtt 5 perccel kevés sóval és olívaolajjal marináljuk, hűtőszekrénybe tesszük.



A sonkaszeleteket sütőpapírra téve 6-7 óráig 80ºC-os sütőben szárítjuk. (Alternatív megoldás: a sonkaszeleteket vékony csíkokra (julienne-re) vágjuk.

A páncéltól és bélcsatornától megtisztított garnélafarkakat két réteg átlátszó fólia között sima felületű klopfolóval vagy nehéz lábossal 2-3 mm-esre lapítjuk. Tálalásig hűtőszekrénybe tesszük.TálalásA levest 4 mély tálkába töltjük. A dinnyét, a paradicsomot, s a lapított rákokból vágott szeleteket elosztjuk a levesben. Megszórjuk a sonkacsíkokkal (vagy a szárított szeleteket mintegy vitorlaként helyezzük  rá).

 

 

Sült dinnye fagylalttal

A sárgadinnyét felvágás előtt forró vízzel alaposan megmossuk, majd 3-4 cm vastag cikkekre vágjuk.



Nagy teflonserpenyőt közepesen nagy lángon felmelegítünk, két evőkanál vajat adunk bele. Mikor egész enyhén már megbarnult, beletesszük a dinnyét, s mozgatás nélkül hagyjuk barnulni. Mikor szép aranybarna, megfordítjuk, s a másik oldalon is megsütjük.
Kivesszük, alufóliával lazán letakarva melegen tartjuk.

Mártásnak besűrítünk kevés portói bort balzsamecettel. Vaníliafagylalttal tálaljuk.

Dinnye sült tányér.jpgEzzel a képpel sajnos nem rendelkezik az archívum.

Készíthetünk hozzá „ropogóst”: 4 réteg rétestésztát (vagy filotésztát) vajjal megkenünk, cukorral meghintünk. Csíkokra vágva 20 percre 180ºC-os sütőbe tesszük.

 
kapcsolódó témák: dinnyehéj szirupban, marslakó

 

27 komment

Címkék: rák dinnye sárgadinnye dinnyeleves antialkoholista koktél

Kommentek:

Anieta 2009.06.22. 16:08:17

mmm... köszi az ötleteket. A sült dinnyét fagyival és a dinnyelevest sonkával biztosan kipróbálom. 2 éve nyáron én is találtam egy érdekes csilis dinnyeleves receptet. Nagyon jól sikerült. Akit érdekel a recept, itt megtalálja: escargot.freeblog.hu/archives/2007/08/30/Sargadinnyezzunk/

Benikuty 2009.06.22. 16:10:17

A sárgadinnye nagy kedvenc, köszönöm az ötleteket!

pandoukht 2009.06.22. 18:37:02

Nem tudjátok esetleg, hogy a csoportképeken a bal alsó sarokban látható zöld húsú, hosszúkás "varangybőr"-dinynét hol lehet Magyarországon kapni? Ha nem lehet, miért nem? Legközelebb hozzánk Csehországban találkoztam vele, de az is spanyol import volt.

A "dinnyehéj szirupban"-hoz annyit, hogy a görög héjából lekvárt is lehet főzni. Nem kiemelkedő, de nem is rossz.

MBTBD 2009.06.22. 19:03:50

@pandoukht: már előfordult, hogy találtunk ilyet Magyarországon, de valóban nem gyakori. Ezt, emlékeink szerint egy bioárukkal foglalkozó kereskedőnél vettük.

dezso 2009.06.22. 19:12:24

A világért sem szeretnék kötözködni, de a botanikusok nem tudnak olyat, hogy valami gyümölcs vagy zöldség volna, ilyen kategória abban a világban nincs. (Van pl. tökfélék családja cserébe.) Kertészek talán, náluk számít a növény (valamely részének) felhasználási módja.

beatbull 2009.06.22. 21:13:20

Izgalmasan hangzik a bundás dinnye, de a sült is figyelemfelkeltő. Nagyon szép írás.
Hihetetlen, hogy fajtánként is mekkorák a különbségek a sárgadinnyék között - egy cantaloup pl. teljesen más, mint egy charentais (e-vel írják). Utóbbi nagyon finom roquefort-ral és pedro ximénez-zel is.

Estragon 2009.06.23. 00:01:43

@pandoukht: a multhéten, a soroksári auchanban vagy tescoban láttam ilyen dinnyét.de tuti hogy az is import volt.

szamárfül/pável 2009.06.23. 00:16:42

a posztban elrejtett datolyarecept is ínycsiklandó...

pandoukht 2009.06.23. 10:33:32

@MBTBD:
@Estragon:
Köszönöm, remélem én is találok. Akkor az sem baj, ha import. Hátha egyszer ez is megveti a lábát Magyarországon. Vagy majd költözöm én. :)

Comté ex C. 2009.06.23. 10:39:46

@pandoukht: tavaly több alkalommal láttam Lidl-ben, az idén még nem voltam, úgyhogy nem tudom. Kipróbáltam, nekem nem ízlett, de lehet, hogy rossz darabbal kötöttem barátságot.

Impega 2009.06.23. 19:45:59

@pandoukht: Az Alföldön van "pocokkóty". Nem lehet, hogy esetleg ez az a dinnye?

pandoukht 2009.06.24. 00:47:24

Köszönöm az újabb tippeket. A pocokkótyról még nem hallottam, ezt találtam róla: "Az Alföldön egy sárgadinnye-zöldbélű dinnye szerű növényre használják. Annyiban más, mint a sárgadinnye, hogy búza között kell tárolni, és október-novemberre érik be" - okosabb nem lettem, sajnos. Viszont biztos, hogy ettem már nyáron. A spanyolok hívják varangybőrnek (melón piel de sapo), de mivel az ördöghalat is így hívják (amikor nem rape a neve), lehet tőlem ördöghalbőrdinnye is.

@Comté ex C.: Én azért szerettem ebbe bele, mert nem rajongok a sárgadinnyéért, gyakran van bennük egy íz, amit én uborkaíznek hívok, és ez számomra nem vonzó. Persze lehet, hogy rossz példányokat kóstoltam. (Az idei epervásárlásaim alapján azt mondanám, hogy az eper rossz gyümölcs.) Szóval ebben a fajtában még sosem éreztem azt az ízt. Sokkal közelebb áll a görög ízéhez, de mégis sárgadinnye alapon. Eddig egyetlen egy rosszat ettem, de az is csak ízetlen volt (az egyik cseh vétel). Hát, idén még nem voltam hiperben, azért ha arra járok, benézek egybe, hátha.

ehran 2009.06.24. 23:23:08

M2-n épp a Tapas című film megy, nagyon kedves kis alkotásnak tűnik egyébként is, de ráadásul mintha egy rövid jelenetre Ferran Adria tűnt volna fel, egy kagylórecept erejéig. Azért meg nem esküszöm rá, aki látta esetleg, az meg tudná erősíteni?

malacful 2009.06.25. 19:33:08

michelin guide rajongoknak es gyuloloknek erdekes olvasmany
www.slate.com/id/2221245/

ehran 2009.06.26. 09:28:39

@Nn:
Köszi, valóban. :)
Sajnos lemaradtam a recept elejéről, pedig érdekesnek tűnt, és főleg egyszerűnek, most nem volt semmi Adria-s varázslat benne. Maga a film is jó, csak ajánlani tudom, címéhez méltóan egy tapasbárban játszódik. :)

akov 2009.06.26. 11:10:38

Egy rövid megjegyzés. Nem olyan régen alkalmam volt puy-i dinnyét kóstolni (ua. mint a lencséjéről híres dél-fr. tartomány), ami a világon az egyik legjobb sárgadinnyét adja. A fajtáról közelebbit nem tudok, de az biztos, hogy mindent lemosott, amit előtte addig sárgadinnye néven fogyasztottam. Fantasztikusan édes és mellette tartalmas és illatos volt.

Fiskális 2009.06.27. 13:38:23

A sonka-dinnye alappárosításhoz: abszolúte fontos, hogy még friss, roppanós, de mézédes legyen a dinnye és a sonka szájban olvadós, lehetőleg spanyol, sós érlelésű, s ne német ill. magyar -- amúgy finom -- füstölt. Különben úgy néz ki ugyan, de csak bámulunk, mi ebben a "csodás". Sajnos olcsó cuccokból ez sem működik. Én tettem rá pár szem zöld borsot, durván szétnyomva mozsárban. Csak úgy ötletként. Ja és szerintem fontos, hogy a dinnye itt is hideg legyen, a sonka meg szoba-hőmérsékletű.
A dinnyét 1,5 centis szeletre vágtam (ezúttal héj nélkül), pár szem zöld borsszilánkkal és picike bazsalikomlevéllel díszítettem és a nagyon vékonyra vágott Serrano, vagy még inkább Iberrico szalag-szerűen kerül rá-mellé. Én hideg Irsai Olivérrel szeretem, esti, naplementés balatoni teraszon.

borzash 2009.06.27. 20:23:48

hu, én ezt a növényt úgy utálom, hogy csaka görög tesóját jobban :D:D:D

napoletano 2009.06.27. 22:58:26

@borzash: A hiba az On keszulekeben van... :-)

goristi 2009.07.04. 18:32:27

Hu, ez a sült dinnye fagyival nagy ötlet.
A mai ebéd után ez volt a desszert.

pandoukht 2009.07.07. 14:35:02

A varangybőr mézdinnye néven kapható a korában (spanyol hetek vannak, lehet, hogy azért). Mindjárt megkóstolom.

muskotály küvé 2009.07.08. 18:45:34

@dezso: én is úgy tudom, a zöldség-gyümölcs megkülönböztetés termesztés-technológiai jellegű, legalábbis botanikai meghatározást nem lehet olyat adni, hogy legalább egy kivétel ne legyen. (Persze termesztési szempontból a dinnye inkább zöldség :) )

mspoppy 2009.07.19. 18:01:29

A sárgadinnye eredetéhez:
- már a Kr.e. III. évezredben termesztették, ennek nyomait a Kr.e. 2300-ban épített egyiptomi sírokban találták meg; valamint afrikai eredetére utal az is, hogy ott még ma is megtalálhatók a sárgadinnye vadon termő változatai;
- mások a származási helyének Indiát tartják, mert a neve egy szanszkrit szóból levezethető.
- A Kárpát-medencébe az ősmagyarok "hozták magukkal", s (mai szemmel) meglepő módon eleink sóval, borssal és fűszerekkel ízesítve ették.

Hazánkban az első írásos emlék 1418-ból származik, ami egy Buda környéki sárgadinnyeföldről tesz említést. [A török megszállás idején újabb (drinápolyi, szmirnai) fajtákat ismertek meg, s kezdtek termeszteni.] Részletes leírást Lippai János 1664-ben kelt Posoni kert c. művében olvashatunk, aki már szakszerűen és bőven foglalkozik a dinnyetermesztéssel.

A fajtákhoz:
alapvetően kétféle besorolásuk létezik: a téli és a nyári dinnyék;
de a termés nagysága, a termés felülete/ a héj minősége és a hús színe alapján is csoportosíthatók, eszerint ismeretes:
- a kérges héjú vagy kantalup sárgadinnye, ami erősen bordázott, vagy dudorokkal borított;
- a recézett sárgadinnye: aminek héját fehérestől világosbarnáig terjedő parafaféle recék borítják;
- és a cukordinnye: ami sima, többnyire bordázott vagy barázdás héjú.

Vásárlásnál - függetlenül a héj "varangyosságától" [ ;) : D ] - ügyeljünk arra, hogy a héja legyen kemény, hibátlan, kellemes, édes illatú és vizsgáljuk meg a szárat és a szár környékét is. Ha a szár-csonk túlságosan fonnyadt (elszáradt), az azt mutatja, hogy a dinnyét régen szedték le vagy elforgatták, hogy hamarabb érjen (=kényszerérlelés). Ha a szár környéke enyhén (!) puha, akkor jó a sárgadinnye.
___

Aki - hozzám hasonlóan - kedveli télen a sült húsokhoz, vagy a disznótoroshoz a befőtteket, annak érdemes sárgadinnyét is eltennie.
__

+ Egy apró észrevétel a cikkhez, egészen pontosan ehhez a mondathoz: "A világ egyik leghíresebb dinnyeétele a sárgadinnye levegőn szárított sonkával."
Lehet, hogy a többségnek így is egyértelmű, de javasolnám beékelni, hogy "a sárgadinnye SÓS levegőn szárított sonkával". Csak három betű és a sonka jellegzetes ízéhez nélkülözhetetlen "összetevő".

pandoukht 2009.07.19. 22:54:20

Ha már előkerült a poszt, gyakorlatilag rá kellett jönnöm, hogy ma már az összes (Pest környéki) hipermarket-hálózatban kapható a fent említett dinnye (mindegyikben más néven :), csak olyan régen nem járok hipermarketbe, különösen nem nyáron, hogy nem vettem ezt észre. Azért most örülök.

pandoukht 2009.07.20. 11:10:29

@Estragon: Igen? Mi ennek az információtartalma?
A Hagyomány és Evolúció főtámogatója: OTP Bank