Már itt is kimutatta foga fehérjét..
következett a nagy szakmai hozzáértés..Bocuse d'Or..igazi profi..
na meg a Bunda..

Szerintem ennek más a neve..Kulináris csapda...

A tartalomhoz nincs mit hozzátenni, de elég szürreális, hogy D. Horváth Gábor (tán más is tudja, ki ő s mivel foglalkozik) publikál egy étteremkalauzzal kapcsolatos írást a Magyar Mezőgazdaságban...

Nem az a lényeg, hogy ki írja a szöveget, hanem, hogy mit ír. A blog olvasói számára nyilván ismert a történet, de az átlagembernek fogalma sincs erről a problémáról.

A magam részéről fontosnak tartom, hogy minél több szöveg jelenjen meg minél több lapban arról, hogy a 2011-es kalauzt taccsra vágták.

S az is jó lenne, ha valahol olvasni lehetne 2011-es kiadvány eredeti kéziratának pontozásait. Sokak számára jelentene hasznos útmutatót, nekem is, hogy messzebb ne menjek.

Előre tudta mindenki ki lesz a győztes...
megtörtént...
Minden versenyzőnek..Gratulálok...

@Dorozsmai: a kalauz nem az átlagemberek problémája, hanem a gasztrobuziké (és esetleg az MBT/MGE-rajongóké).
Ha az "átlagembernek" (vö. Blikk-olvasó, Győzikesó-néző) érdekes lenne, nem is lenne szükség - külső - kiadóra...

Ez igaz. De nem is állítottam egyebet. Az viszont kívánatos lenne, hogy a széles étterembe járó közönség:
ad 1. értesüljön a Kalauz létéről
ad 2. értesüljön arról is, ami a Kalauz körül zajlott.

Jómagam úgy vélem, hogy jó lenne, ha a Kalauz és általában az igényes gasztrokiadványok (ide sorolom többek között a Magyar Konyhát, a Gustot, a 100 kulináris kalandot, a Dining Guide-ot) minél szélesebb körben ismertek és népszerűek lennének, az jótékony hatással lenne az egész magyar gasztro-kultúrára. Egyébként ide tartoznak az igényes gasztro-blogok is, beleértve a Tiedet.

@Dorozsmai: köszi, viszont kínosan óvakodom attól, hogy - érdeklődő létem ellenére - túldimenzionáljam a gasztronómia jelentőségét az egyéb problémákhoz képest.
Budapesten és közvetlen környékén van legalább 50 étterem, ahol szívesen étkezem, a színvonalat vállalhatónak tartom, vagyis olyan rettentő nagy baj nincs (számomra), és nem volt már 3-4 éve se. Valamennyire képes vagyok átérezni azok problémáját, akik jelenleg maximum 3 éttermet éreznek vállalhatónak, de az ő problémájuk nem az én problémám... :)
Az ilyen huzavonák, mint a kalauz körül zajló, vagy éppen a Bocuse verseny körüli, alig hiszem, hogy a szűk szakmai körön kívül pontosan átláthatók lennének a kívülállók számára, hiába olvasgatnak róla (valamit). Legfeljebb a vérmesebbek esetleg drukkolhatnak, mint a politikai pártoknak, és hihetik, az egyik fél kizárólag hófehérkékből áll, a másik meg feketepákókból... (előre is bocsánatot kérek még mindig szadeszes/pc szellemű honfitársaimtól a hasonlatért)

Meglepő dolgokról beszéltek!Mindaz, amit írtok, mellékes! Ez az egész NEM a gasztronómiáról szól, sokkal inkább tisztességről, becsületről, a vélemény szabadságáról, a szellemi tulajdon, alkotás védelméről!
Kiadói közreműködéssel ellopták egy kiadvány imázsát, nevét, korábban megszerzett presztizsét, a szerzők tudta és engedélye nélkül megváltoztatták a szerzői joghoz kötött tartalmat.(Mindegy, hogy jó volt-e az eredeti, vagy sem, bár, ha lopásra érdemesnek tartotta bárki, akkor nem lehetett olyan rossz!) Ha ezt meg lehet tenni büntetlenül 2011-ben, akkor már nem is kell az a könyv, akár gasztronómiáról, filozófiáról, vagy moszatkutatásról szól!

@Tanúsító: kétségtelen, ebben az ügyben M. Dezsőnek semmi igaza nincs. A másik kérdés, hogy ezt - jogilag - megtehette-e (az erkölcs már rég kiment a divatból)? Gyaníthatóan igen, valószínűleg a szerződés erre lehetőséget adott az Alexandrának.
Ha esetleg nem tudod, miket szoktak művelni egyes könyvkiadók, jobb is, ha nem tudod meg...

@Hapcedli: a kiadónak nincs joga a szövegen érdemben változtatni. Ha nem tetszik neki, felkérheti a szerzőket, szerkesztőket a változtatásra, vagy egyszerűen visszautasíthatja a kéziratot.