Blog.hu
Menü
A bűvös szakács

Czifray - a hivatásosok eredményei

2009.01.21. 18:35 MBTBD

Köszönjük a pályázóknak a részvételt és a sok munkát. Horváth Szilveszternek jobbulást kívánunk (műtétje miatt nem tudott megjelenni a selejtezőn.)

A Czifray-verseny további fordulóira tizenegyen jutottak tovább, név szerint a következők (abc-sorrendben) (A versenyen késuzült fotókért köszönet Bakcsy Árpádnak):

Adorjányi Máriusz
Baranczó Attila
Fodor Sándor
Galgóczi Gábor
Jászai Tibor
Kis Sándor
Kispál Csaba
Lipher Tamás
Moórné Somogyi Veronika
Rethling György
Ruprecht László

(Fotó: Bakcsy Árpád)

Gratulálunk, s várjuk pályázati anyagukat az első fordulóra. A téma: kolozsvári káposzta és sós palacsinta-kompozíció (részletek a "szakácsverseny" rovatban.). Határidő: 2009. március 20. A versenyfőzés előreláthatóan április második felében lesz.


(Fotó: Bakcsy Árpád)

Az alábbiakban közöljük tányérjaik értékelését. A fotókat, a többi versenytányér értékelését és a recepteket folyamatosan tesszük fel a posztba az elkövetkezendő időkben.

(Fotó: Bakcsy Árpád)

A zsűri megállapítása szerint a hivatásos versenyzők felkészültségi szintje eltérő, ami a mindenkori éttermi gyakorlat különbözőségét tükrözi. Ezzel együtt sok jó részmegoldást, ötletet láttunk azoknál is, akik nem jutottak tovább, és messzemenően értékeljük az energiát, amit a pályamunkába fektettek, adott esetben vidékről felutaztak Pestre. Aki ide eljött, az mind tanulni akar, és ezért áldozatokra is kész. A zsűri úgy döntött, hogy azoknak is nyújt még tanulási lehetőséget, akik nem jutottak tovább.

(Fotó: Bakcsy Árpád)

A második csoportba került szakácsok a következő (abc-sorrendben):

Csordás Krisztián
Ferenczi Gábor
Forster Zoltán
Gombor Norbert
Kurucz Attila
Kovács Gábor
Lendvai Zoltán
Ugray Krisztián

Ennek a csoportnak a szakmai segítésére két további kiírás lép érvénybe:

1. Sztázsolási lehetőséget kapnak a Csalogány26, a Maligán vagy a Centrál étteremben. A Csalogány26 márciustól szálláslehetőséget is ad, a másik két étteremhez szükség esetén (vidékieknek) Szász Péter zsűritag bíztosít szállást, májustól. Kérjük az étteremtulajdonosokat, hogy munkatársaiknak adjanak lehetőséget erre a továbképzésre. A versenyzőket pedig arra kérjük: ha élni akarnak a lehetőséggel, írjanak az info@buvosszakacs.hu-ra.

2. Ennek a csoportnak a zsűri kiír még egy versenyfeladatot is. A téma: "A spárga, mint előétel főeleme" Beadási határidő és a főzés időpontja spárgaszezonban lesz (ezt még pontosítjuk). Az első két helyezett részt vehet a Czifray-verseny további fordulóin.

A tányér készülhet tisztán fehér spárgából vagy fehér és zöldspárga kombinációjából. Lehet leves, hideg vagy meleg előétel. A versenyzők ügyeljenek a vágás tisztaságára, minden fás rész eltávolítására, a spárga formája tisztítás után természetes kerek legyen, durva vágási felület nélkül.

Adorjányi Máriusz (Tom Ilic, London)

Zabkásafelfújt, vaníliasós-mandulás morzsával, kardamomos kávéöntettel

A verseny egyik legjobb tányérja. Mindkét ételnél kitűnik az összeállítások intellektuális, egyéni megközelítése („angol reggeli” téma feldolgozása). A zabkásafelfújt harmonikus, decens ízű, belseje kissé folyós, „kásaállagú”. A kardamomos kávéöntet kiváló, a három komponens harmonikus háromszöget alkot, pontosabban minden mindennel összhangban van, a sós mandulás morzsa mintegy sózza a zabkását. Egy zsüritag szerint a némiképp túlzottan sok minimálisan barnított vaj nehezítette.

Habart tojás metélőhagymával, véreshurka-kosárban, baconvelouté



Ismét komplex, egyéni, kreatív tányér. A megvalósítás egyes elemei, részletei finomításra szorulnak, a „finomhangolást” is át lehet még gondolni. Az alkotóelemek egyenként jók, a fűszerezés miatt azonban nem alakul ki teljes harmónia (kissé intenzív ízű, domináns a hagyma, enyhén bőrős állagú a tuile). Kiemelkedő a baconvelouté és a habart tojás.

Baranczó Attila (Oroszlános)

Juhtúrós burgonyafelfújt füstölt házikolbász-mártással


(Fotó: Bakcsy Árpád)

Átgondolt, egyéni koncepció, szépen kigondolt elemekkel, a kivitelezés finomításra szorul. A túrós burgonyafelfújt nehézkes, levegősebbnek kellene lennie. Egy lisztesebb fajta burgonya is könnyíthetett volna rajta. A szalonnakockák és a nem kevés langyos natúrtejföl is megjelenhetne valamilyen finomított formában.

„Lecsó kolbásszal és tojással”


(Fotó: Bakcsy Árpád)

Érdekes koncepció a „dekonstruált” lecsó. Az egyes elemek itt is több odafigyelést igényeltek volna. A külön-külön megsütött zöldségek szépek, a salotta enyhén roppanós. A habart tojás jó állagú. A kolbászchips nem chips volt, hanem vastag szelet, szárazra sütve. A krémszerű mártás könnyű, de íze túltontúl semleges. Néhány csepp citrom vagy ecet, pár szem só, kis csipet cayenne-i bors sokat élénkített volna rajta.

Fodor Sándor (Solier Café, Gödöllő)

Habart tojás fogaskoszorúban, tejszínes kucsmagombamártással


Kifinomult, átgondolt fogás, szép kivitelezésben. Jó ötlet a spenótba tekert fogaskoszorú ( = fogashab, vagyis mousseline) mélyedésében tálalni a habart tojást: mind esztétikailag mind funkcionálisan jól értelmezhető. A habart tojás megfelelően lágy és krémes, viszont igen sós. (A többi komponens sem sótlan). A haltölteléket kissé ikrás textúrájú, vagyis az érzékeny halfehérjék egy része kicsapódott, elkészítés alatt ügyelni kellett volna a folyamatos fagypont körüli hőmérsékletre. A mártás arányaiban és ízében is harmonikus, a kucsmagomba kissé alulkészült.

Kecskesajtfelfújt karamellizált körtemártással


A szuflé látványra szépen sikerült, könnyed, magasra felemelkedett. Ízében megjelenik a kecskesajt, azonban összességében kissé tojásízű és sóhiányos. A mártás a felfújttal jól harmonizál.

Galgóczy Gábor (Onyx)

Fogasfilé paradicsomvízben posírozva, habart tojással, parajhabbal



(Fotó: Bakcsy Árpád)

Az egyik legszellemesebb, egyszerű és mégis komplex tányér. Egyes elemei és arányai finomításra szorulnak. A habart tojás ízre-állagra jó, mennyiségre sok. A fogas egyértelműen alulkészült, majdnem nyers, ami rutintalanságra vall. (A pályázó a textúra, és a szaftosság megőrzésére törekedett, azonban jó néhány perccel tovább kellett volna készíteni. A szasimi-jelleg az édes vízi halak esetében általában nem működik.) A sült paprikamártás íze kifejező, állaga tökéletesnek mondható, akárcsak a parjhab. Szép a készen hozott paradicsomchips is. A tojásra egy tömbben elhelyezett póréhagyma-topping önmagában sós, a tojással összekeverve már nem.

Gesztenyefelfújt habos mandarinraguval


Első benyomásra kellemes összhatású, világos kompozíció, megfelelő méretű adag. A szuflé szépen megemelkedett, mégis kissé tömör. (A pályázó azt mondja, szándékosan folyós lesz a közepe, de nem lesz az.) Kissé túlzó a cukorhasználat. A mandarinhab nem túl érdekes, de önmagában jó. A két elem külön-külön jónak mondható, de nincs igazi összhang. (Fotó: Bakcsy Árpád)

Jászai Tibor (Symbol)

Habart tojás, barnavajas haltej, céklakrém

Az egyik legkomplexebb habart tojásos kompozíció. A különböző rétegek ízei harmonizálnak egymással. A céklakrém kissé kevés, „elvész”, arányaiban viszont sok a kenyér. Az étel nyilvánvalóan egy hosszabb menü részeként képzelhető el, és ehhez képest az adag nagy. A poharas tálalás látványos, de a melegíthetőség szempontjából nem biztos, hogy a nyeles pohár a legmegfelelőbb. Az étel gyakorlatilag szobahőmérsékleten érkezik. Kis arányfinomítással és világosabb, különböző hőmérsékletekkel javítható a fogás.

Fagyasztott grand marnier-es gesztenyeszuflé



(Fotó: Bakcsy Árpád)

Kellemes első benyomás, esztétikus tálalás. Az adag azonban jóval nagyobb, mint a beküldött fényképen, a fele is elég lenne. (Jó étel is van olyan, amiből könnyen besokall az ember, ha túl nagy az adag.) A tejszínes érzetű jeges „gesztenyeszuflé” nem könnyű. A gesztenyeíz visszafogott, grand marnier nem érzékelhető. A tetejére adott – a leírással ellentétben – túl darabos, hígas mogyorómártás elinte kissé uralja a kompozíciót. Amúgy jó ellenpontként szolgálhatna, ha kicsit finomodna. (Grillázs?)

Kis Sándor (Symbol)

Vargányagombás habart tojás

Az egyik leginkább „előételszerűen” értelmezhető tányér a habart tojásos kategóriában. A habart tojás azonban nem habart (inkább piskótás-felfújtas állagú), arányaiban sok. A vargánya és az üde zöldfűszeres mártás kiváló kiegészítő. Az egyik legjobb mártás a mezőnyben. Az adag összességében megfelelő méretű, a tálalás jólesően egyszerű, de lehetett volna funkcionálisabb: például, ha mártást laposabban, csíkszerűen kenik fel, így automatikusan jobban „adagolódik” a főelem mellé.

Túrófelfújt vörösáfonyás-mandulás mártással

(Fotó: Bakcsy Árpád)

Elegáns, funkcionális tálalás, az adag nagysága megfelelő. A szuflé nem elég könnyű: tömör és kissé tojásízű, kilóg belőle a vanília, a túró viszont túlságosan háttérbe szorul. A mártás jól kiegészítő volna, egy jobban sikerült főelemhez.
 
Kispál Csaba (Maligán)


Habart tojás szarvasgombával, krumplipüré, gombamártás

Talán a legszebb állagú habart tojás: egyenletesen krémes, lágy, könnyű. A szarvasgomba túl vastag, célszerűbb lett volna apró kockára (brunoise) vágni. Ötletes a tojáshéjban való tálalás. A vargányamártás selymes, kellemes ízű. A krumplipüré sok és felelseges, a pályázó elmondása szerint is csupán tartófunkciója van (talpazat), amit mással lehetne kiváltani, mert a vendég tévedésből megeheti. A mártás aránya túl sok, a tálalás diszfunkcionális (a szélesen szétterített, arányaiban eltúlzott mártás nehezen fogyasztható).

Tojásszuflé petrezselyempüré, és petrezselyem emulzió

Az egyik legötletesebb, legegyénibb szufléfogás, amelynek egyes részletei némi finomításra szorulnak. A „tojásszufléban” tojásfehérje-felfújton belül bújik meg az optimális állagú, folyós sárgája. A tojás fehérje külseje nüansznyit bőrös, az állag enyhén szivacsos. Ha a technológián kicsit igazítanak, egészen kiváló fogás keletkezik. A petrezselyempüré és emulzió mind ízben mind textúrában kiváló, szép harmónia a tojásfelfújttal. (Fotó: Bakcsy Árpád)

Lipher Tamás (Pesti Lámpás)

Kókuszos édesburgonya-felfújt chilis csokoládémártással

Kifejezetten szépen sikerült szuflé, amelyen csipet só sokat segített volna. A csokoládémártás jól harmonizál, leheletnyivel több chilit elviselne. A szuflé közepében megbújó csokoládé látványos és hatásos, de ez esetben felesleges anyagismétlődés, arányaiban borítja a kompozíciót.

Habart tojás roston sült kecskecamambert-rel és sültpaprika-habbal
Az egyik leglátványosabb tálalás. Az ízek azonban nem teljesen kiegyensúlyozottak: az ammóniásra érett kecskesajt uralkodik. Előételként laktató, karakteressége miatt ízben is nehezen fokozható. Könnyű étkezés után akár desszertet helyettesítő sajtfogás lehet. A habart tojás nem habart tojás, túlságosan megszilárdult, már-már kocsonya. (Az étterem mindhárom pályázója esetében hasonló hiba a habart tojás esetében, ezért feltételezzük, hogy ez egy „intézményes” félreértés lehet.)

Moórné Somogyi Veronika (Kakas)

Habart tojás libamáj royal-on snidlinges, vargányahabbal


Kiemelkedő, összhatásában a legjobb habart tojásos tányérok egyike, de nem teljesen funkcionális: előételnek kissé nehéz, ezért inkább egy villásreggeli részeként képzelhető el. Szép az összhang az egyes rétegek között, amelyek külön-külön is megfelelő technológiával készültek (lágy libamáj-royal, jó állagú habart tojás, könnyed, intenzív, kiegészítő ízű vargányahab), és együtt is harmonikusak.

Kandírozott virágfelfújt, tokaji hárslevelűmártás

Színes, látványos desszert. A felfújt kissé tömör (a tanyasi tojástól egyébként gyönyörű sárga színű), benne a cukrozott ibolya és rózsa érdekes, de ízben nem igazán funkcionális – inkább csak lilás nyomot hagy hátra a szufléban. A tányér a mártás miatt egéyertelműen túl édes hatású.

Rethling György (Pesti Lámpás)

Fehércsokoládés sütőtökszuflé forraltbor-mártással
Technológiai értelemben tökéletesen készített szuflé: szép, szabályos, a teteje vízszintes, gyönyörűen feljött. Állaga könnyű, habos, szép, egyenletes rajta a tökmagkéreg, amely mind ízben mind textúrában hozzáad a kompozícióhoz. Akár kiborítható is lenne.
A sütőtök íze átjön, de egyes zsüritagok szerint kissé lapos. Nem biztos, hogy a fehércsokoládé szükséges adalék, inkább csak nehezít. Egy diszkrét aromatizáció is elképzelhető lenne. A recept szerinti forraltbor-fagylaltot egy kissé túl markánsan „borízű” mártás helyettesíti. Más textura és más hőméréklet más ízt ad. Egy meleg folyadék sokkal intenzívebb ízeket hoz, mnit ugyanaz kocsonya vagy fagylalt formájában.

Habart tojás füstölt kacsamellel, vadgombavelutéval, borjúszűzzel
Ez inkább szuflé, mint habart tojás. A mártás intenzív, arányaiban sok, vélhetően szarvasgomba-aroma is került bele. A hottáadott többféle hús közül a sous-vide módszerrel készített borjúszűz rendben van, a kacsamell enyhén sós, és túl vastag. A tányér túlhalmozott, összességében semmiképp sem előétel.

Ruprecht László (Hotel Marina Port)

Vargányás burgonyafelfújt Taleggio-sajtszósszal
A burgonyafelfújt kissé nehéz, másfajta (lisztesebb) burgonya használata valószínűleg ebben az esetben is célszerűbb lett volna. A taleggio sajt mártáshoz való használata további átgondolásra szorul. Összességében sós benyomás, koncentrálatlan boríz.

Kucsmagombás habart tojás konyakos rákszósszal
Ez a fogás összességében nagyon megosztotta a zsürit. Az ízek összhangban voltak, jól működtek együtt, az étel azonban túl intenzív, tartalmas. Kellemes, nehezen meghatározható, „kevert íz”. Részleteiben hozzáértést sejtet. A fő probléma: előételként túl karakteres, nehezen fokozható, íztelítettsége miatt nehéz megtalálni a helyét egy menüsorban. A rákszósz markáns, jóízű, kétszeresen van tálalva (pohárben és mellé is) – az utóbbi már felesleges, és nehéz is hozzáférni.

Gombor Norbert Kecskesajt-felfújt zellerrel és gránátalmaszósszal


(Fotó: Bakcsy Árpád)

Szilasi Róbert habart tojása



 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Fotó: Bakcsy Árpád)

49 komment

Címkék: czifray felfújt habart tojás hivatásos szuflé

Kommentek:

harasla 2009.01.24. 10:50:27

Kíváncsian várom a fényképeket és a recepteket! Első olvasatra nagyon megfogott a tojáshéjban tálalt habart tojás, s az idényjellegtől azonnal a számban van a sütőtök a forralt bor mártással. Termékenyen mozgatta meg a fantáziavilágot a verseny, de fontos is ez!

Ludaskása 2009.01.24. 14:14:28

"Másnak ízlik!" ... :)

szamárfül/pável 2009.01.24. 16:20:38

nem terveznek a kedves Bűvösök pl. főzőiskolát?
vagy ahol a blogolvasó kóstolhat is?

Grift 2009.01.24. 17:06:47

@szamárfül:
hiénázunk, hiénázunk? :))))

szamárfül/pável 2009.01.24. 17:18:37

?
nem értem... :)

szamárfül/pável 2009.01.24. 17:22:18

ja, h maradék-falás? leesett! :D

Grift 2009.01.24. 18:01:43

@szamárfül:
igen, igen! mikor a régi szép kádári időkben a hajlékonyak bejártak az önkiszolgáló éttermekbe és a wankeltárcsa alakú alamónium /sic!/ tálcákon lévő maradékot eszegették, na azt hívták az akkori szlengben hiénázásnak. édes istenem, a kádári jólét gasztronómiája.... :)))))

spajzcetli 2009.01.24. 19:18:33

…”finnyásság kicsinszerűségébe esvén, magok szája ízi szerént ítéltek”… :-))

… a kritikákat olvasván, továbbjutott szakácsaink jobban járnának -nagyobb sikerélményekben volna részük-, ha átképeznék magukat vasmacska-kovácsnak, esetleg szilikátmérnöki képesítést szereznének?!…
Vagy talán –szigorúság tekintetében- a zsűri vetetette el fakanalat???…

Bizonyára a döntnökök mérsékelt visszafogottságának köszönhető, hogy a megítélt körmösök és botütések száma nem szerepel a tételes kritikákban. :-))

Gratulálok a továbbjutottaknak! Remélem fel sem merül bennetek, hogy bedobjátok a konyharuhát!!!…

közlegény 2009.01.24. 19:49:59

@spajzcetli: fura lenne, ha bármelyikük is a kohászat felé fordulna, csak azért mert építő jellegű kritikát kapott :) Gratula nakik!

nite_club 2009.01.24. 21:18:47

@spajzcetli: tényleg, mennyivel jobb lett volna, ha azt írják, hogy: "gyerekek, majd összesz@rtuk magunkat, királyok vagytok, nem tudunk senkit kritikával illetni, mi megyünk el kohásznak, nincs ránk szükség"

ezek a séfek amúgy sem szorulnak védelemre...

spajzcetli 2009.01.24. 22:54:08

… e bágyatag, ködlő estvén veszni látszik –odalett?- a humor-érzékenységetek!…

vero 2009.01.25. 06:58:03

Egyértelmű, hogy míg az ámátőr pályázatok erősségégeit emelték ki (már ha lehetett), addig a szakmabeliek munkáiban elsősorban a hiányosságokat tették szóvá (már ha volt).

Itt számonkértek, ott buzdítottak.

Rizs Ottó 2009.01.25. 09:51:21

OFF:///Grift/ Ha már " hiénázás", hadd említsem meg a vendéglátós szleng 3 továábbi elemét :
Kernyel= pincér, a német Kellner szóból.
Zrínyizés= kirohanás a vendéglőből ( fizetés nélkül)
Hangedlizés= pincér markecolás. Az ittas vendég figyelmének elterelése mellett a pincérkendő rejtésében a vendég asztaláról elemelni az ott tartott értéket.( ld: "Elhangedliztem az aranyöngyujtóját")
OFF OFF: Engelbert Humperding(?) neve magyar eredetű, tulajdonképpen " Engedd el a Hangedlimet!"

Rizs Ottó 2009.01.25. 09:54:50

Humperdinck. Bocs.

Gasper 2009.01.25. 11:50:14

@Rizs Ottó: "Zrínyizés" :))))))))))

Köszönöm Ottó uram, ezzel bearanyoztad a napomat!

Bevallom férfiasan, még az egyetemista éveimben a kilencvenes évek derekán barátaimmal (egy lány, egy srác meg én) beültünk Keszthelyen egy pizzériába. A pizza minősíthetetlenül rossz volt: fagyott volt a közepe és vagy másfél órát vártunk rá, miközben a töküres étteremben vagy nyolc pincérnek nevezett fehérjehalmaz sündörgött, főleg egy tv elött. Persze mondanom sem kéne, hogy ráadásul aranyárban mérték a mirelit pizzát.

Egy szó mint száz, mi akkor ott Keszthelyen a fent vázolt okokból kifolyólag Zrínyiztünk egy tisztességeset.

ps. az izgalmakat egyébként egy hatalmas görögdinnye megvásárlásával és elfogyasztásával vezettük le.

inszeminator 2009.01.25. 21:45:30

@Rizs Ottó: A kelnyer megöregedvén már csálinger

angyal9 2009.01.26. 08:05:33

Hú, egy főzőiskolának én is nagyon örülnék, főleg, ha még valami papírocskát is adnának a végén... :) Tehát, hogy amit itt tanulnánk, az hivatalos lenne, és máshol is elfogadnák.
Jó lenne, ha az amatőr érdeklődőknek kompletten megtanítanák az alapokat, mert pl. én is szeretnék megtanulni tökéletes alapokkal főzni, a főzőiskolák hazánkban inkább csak ártanak, külföldre elmenni meg kissé macerás.

nite_club 2009.01.26. 09:09:00

@angyal9: nem főzőiskola kellene szerintem, hanem tematikus workshopok. akit ez a dolog ilyen mélységben érdekel, annak általában van fogalma arról, amit a szerzők és a blogtársak leírnak.

KF 2009.01.26. 10:15:24

Hiénázás=keselyűzés :)

fauve 2009.01.26. 15:44:20

Őszintén gratulálok minden hivatásosnak aki tovább jutott!Remélem sokat tanulhat majd tőlük minden olvasó.
Úgy látszik Én még nem vagyok készen egy ilyen versenyre.Utólag már sok hibámra ráébredtem,sok mindent másképp terveztem de az időm elfogyott a zsűri pedig rám várt.
Minden esetre örülök,hogy ott lehettem vasárnap.Sajnálom,hogy a zsűri tagjainak nem hallhattam az értékelését.Talán majd egy másik alkalommal..
Üdv,
f.

ROBERTO 2009.01.26. 20:19:30

Csak, hogy végre ne csak a könyvelésről essen szó, hétvégén megesett az első Kolosvári Káposzta remake teszt, ami ízre kiváló lett, de sajnos a tálalhatósága hagy némi kívánnivalót maga után.

Szóval még van közel két hónap, addigra ki kell dolgoznom azt, hogyan lesz kompatibilis az elvárásokkal... :-)

MüllerPapa (törölt) 2009.01.26. 20:38:06

Nagyon örülnék ha lehetne látni fényképeken az elkészült és zsűrizett munkákat.Sokat segítene azoknak is akik szeretnének javítani fejlődni és azoknak is akiket csak szimplán érdekel.

Az,Öreg 2009.01.27. 02:36:37

@ROBERTO: Én az ötletével sikert aratok, Ön, pedig nem akar versenyt nyerni a saját ötletével?
Csak emlékeztetőül, az ötlete alapján: Kolozsvári káposzta nigiri sushi köntösben. A megvásárolt „Nigiri rice presst” ugyan elajándékoztam, de kész vagyok még egyet rendelni, a versenye érdekében. (Hogy valamivel én is szerepeljek.)

spajzcetli 2009.01.29. 21:14:27

… nocsak, nocsak!…
Az értékeléseket követően mi ez a nagy szilencium, kommentelői visszafogottság? (Bezzeg, mikor a pörkölt- vagy a halászlé készítésének fortélyai voltak terítéken!!!… :-))

Én veszem a has diktálta bátorságot és a szellem fakanalával felkavarnám a magukra hagyott versenyzőket és ítészeket körülvevő dermedt közömbösséget -Váncsa modorában, egy nem hivatásos "műértő", de igényes "műélvező" vehemenciájával:

… Mivel szeretek veszélyesen élni, nem ritkán meglátogatok egy-egy kulináriákra szakosodott műintézetet, hogy Gasztrea oltárán áldozzak és mellesleg éhemet elverjem. Minap is e merész vállalkozásba bonyolódtam, mikor kies honunk egy –érdemtelenül- árva szegletébe vetődtem. Nemzetünk pesszimizmusra dresszírozott egyedei gyakorta sóhajtanak fel lemondóan: „csonka kis hazánkban élni nem fenékig tejfel”, de én eme földrajzi ponton (Tállya, Rákóczi út 23., Oroszlános Borvendéglő) ennek az ellenkezőjét érzékelhettem és a jó zsíros tejtermékben való lubickolás lélekemelő érzetét élhettem át.
A Szirmay-kúriát meglátva és termeibe belépve: „Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik.”… Iniciáltan cizellált lelkületemben valahogy így ködlött fel előttem „az étek-szentély” ideája!... Eme helyen beteljesült vízióim vonatkoznak a külcsínyre (Szirmay-kúria és abban bennfoglaltak, úgy mint a Szirmay terem, Hollóházi terem, szalon , szivarszoba és a felsoroltak igényes ízléssel megalkotott enteriőrje -Lónyai Erzsébet és Ungvárnémeti Tóth László sellő-léptű lírai szellemét idézik), valamint a belbecsre (kifinomult érzületre, érett erkölcsi komolyságra és mély intellektusra valló étkek. Ne álszerénykedjünk, nevezzük néven kreatív alkotójukat: Baranczó Attila chef úr!)
Hogy epikai bőséget sejtető, parttalannak tetsző méltatásaimat szelíd fövenyre futtassam ki, örök, kiapadhatatlannak tetsző gasztro-emlékeim tárházát résnyire nyitva, rábökök –véletlen mód- két póriasnak tetsző íny-csodára: úgy mint „Lecsó kolbásszal és tojással” valamint a „Juhtúrós burgonyafelfújt”.
Én magam ezeddig –mint konyhai ínyenc és a falánkság bűnébe gyakorta eső gyarló férfiember- a lecsó és a sztrapacska ortodox változatait készítettem enkezemmel, illetve konzervatív megjelenési formáival, ízhatásaival számolatlan alkalommal találkoztam étkezőasztalom megszentelt platóján. Na most, -kulináris szempontból- ezek a lecsók és sztrapacskák jók voltak a maguk módján, csak –a jelesül említett chef úr légies, éterien átszellemített változatához képest- kevés íz- és fantáziadússággal bírtak. Górcső alá véve az amatőr és profi változatot, -ruhámat megtépve, fejemre hamut szórva!- a továbbiakban szerény személyem felhágy, a lecsó, sztrapacska otthoni barkácsolásával. Tántoríthatatlan, szigorú reáliákkal rendelkező férfiúi szubjektumom juttatott e -ha nem is tragikus, de végletes- elhatározásra…
Az „Oroszlános” és Baranczó úr további figyelemre méltó delikáteszeit számolatlan mód tudnám méltatni, de „magasztalást nem vár az igaz érdem”…
Végső konklúzió: Drága feleim! Véreim! Magyarok! Van remény!...
Abban a megszentelt, elragadtatott pillanatomban nem tudtam gátat szabni –eddig szemérmetesen leplezett- ősi szittya véremnek és kibuggyant ízekre érzékeny ajkamon:
Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában, hiszek a Magyar Gasztronómia feltámadásában!...

(Sp.cetli megjegyzése: nincs semmi érdekeltségem a fent nevezett Oroszlános-nál, csupán volt szerencsém nehányszor kóstolni a Séf Úr produktumait, illetve -több alkalommal!- menűsorait hedonista mód végigélvezni...)

Rizs Ottó 2009.01.30. 09:42:36

Spajzcetli emelkedett stílusa után nehéz megszólalni…

BEFORE Hut ab. Szabad fordításban: le a német kalappal az angol ELŐTT. Mert, bár sok kérdésben nem értek egyet Before nyelv( és iny) –társsal, megemelem kalapom saját (Azbeszt) blogján közzétett korrekt beszámolója előtt, melyet Csongrádi Csaba és Takács Lajos Olimpia vendéglőjéről írt. Ezúton is kérném, mint a szerzői jogok tulajdonosát, hogy írását tegye közzé itt is, a Bűvös Szakácson, mindannyiunk örömére!
Before tárgy-és szakszerű beszámolóját nem kívánom überelni, így az ott elköltött vacsora gasztronómiai részletezésétől eltekintek. Inkább egy - a vendég szempontjából szintén- fontos témát szeretnék megvilágítani, melyet a magyar nyelv korábbi (latinnal) rontói „genius loci” = a hely szelleme, az újkori ( angollal) rontói pedig a feeling= benyomás szóval illetnek. Ez legalább olyan fontos, mint az étel maga, mert olvashattunk e blogon – és egyebütt is- kiváló fogásokat hányavetin odatálaló kernyelekről/csáligerekről( továbbiakban k/cs), akik tönkrezúzták a konyha teljesítményét. A helyeket ismerjük.

Kezdem az elején. Jó gazda szeme hízlalja a jószágot. Barokkosan tovább cifrázva: kukkerrel nem lehet vendéglőt (SEM!) igazgatni!

1) A tulaj a bejáratnál fogadja a vendéget! A vendégkönyvből kiderült, hogy az előző heti foglalás alapján jogosult vagyok a belépésre.
2) Helyre vezetés!
3) Égő mécses az asztalon!// Sok helyen úgy kell kuncsorogni a k/cs-nek, hogy talán meggyújtaná. Néha a k/cs olyan arckifejezéssel tesz eleget ennek az alapvető kérésnek, mintha egy ostromlott város légópincéjében édesanyja utolsó 2 centis gyertyacsonkjáról lenne szó….//
4) Ideális hangerejű zene, mely lehetőséget teremt a beszélgetésre!
5) Ideális hangulatú zenék, melyek pozitív hangulatba hoznak/tartanak!// A k/cs-ek maguk szórakoztatására Záhonytól Kőszegig a Danubiust/Slágerrádiót bömböltetik. Előfordult, hogy megkértük őket a kikapcsolásra, abban az illúzióban, hogy más vendég nem lévén, teljesíthető a kívánság- de csak a lehalkításra tellett a vendégalázásból.//
6) Figyelmes, de nem tolakodó állandó jelenlét/készenlét a szervíz és a TULAJDONOS részéről. // A Michelin jelölt ruszti Gastofban a nem dohányzók elkülönített teremben ülhetnek. A pincér i d ő n k é n t átnézett a forgalmasabb dohányzó részlegből…//
7) Az azonos fogások egyszerre történő elkészítése tökéletes logisztika. A frissen készített fogások egyszerre érkeznek minden vendég asztalára. Előzőleg a tulajdonos megkérdezi, van e utált/nemszeretem étel a táblára felírtak között?
8) A terem mérete ember léptékű, a férőhelyek száma ugyancsak, ennyi adag étel egyszerre történő elkészítése preciziósan megoldható. Meg is oldják.
9) Az egy-másfél órára tervezett vacsora úgy tartott három óra hosszat, hogy szinte észrevétlenül szállt az idő. 20-30 éve hallottam, hogy valamelyik olajsejk a Margitszigeti Nagyszállóban kilenctől tizenegyig reggelizett a barátaival. Ezt a főúri étkezést most sikerült egy órával megfejelni.
10) Az adagok nagysága ideális. Fizetés után semmi éhségérzetet nem éreztem, de nem éreztem magam elnehezültnek.
11) A borválaszték- már amennyire én értek hozzá ( kevéssé, mert tanult szakmám…) tökéletesen illeszkedik az ételek színvonalához. Kellemes meglepetés, hogy nyitottak palackot akkor is, ha nem az egészre volt igény.
12) Az egyes fogásokat a tálaláskor elmagyarázták: mi-micsoda.
13) Távozáskor különleges ürmöslikőr meglepetéssel kedveskedtek.
14) A terem nem dohányzó.// A legtöbb hazai vendéglőben a szokásos kiskapuzás megy, a dohányzó törzsközönség megtartására: madzag választja el a dohányzókat a nem dohányzóktól, otthon aztán szellőztetheted a ruháid… //
15) A 100-120 Eurós ( Salzburg) vagy 20.000 Ft-os ( Pécs) degusztációs menűhöz képest a 6 fogásos vacsoráért 6000Ft : potyázásnak számít
16) A konyhában 20 év körüli fiatalok mozogtak. //Közöttük –remélhetőleg- a Nemzeti Gasztronómiai Szervezetek jelenlegi vezetőgárdáját 10-15 év múlva felváltó ígéretes tehetségek.//
17) A mindvégig jelen lévő, szervízbe besegítő tulajdonos oldott, baráti, de nem tolakodó kapcsolatot alakított ki vendégeivel. Barátaim, megerősödött bennem a hazai vendéglátás jövőjébe vetett hit. Köszönöm, hogy annyi csalódás után ezt is megélhettem.

quinta (törölt) 2009.01.30. 12:42:53

@Grift: én nem tudtam, hogy erre létezik kifejezés, de ahogy elképzeltem a hiénázást, eszembe jutott, hogy tavaly nyáron találkoztam a jelenséggel! Döbbenet: Hosszú asztalnál ünnepeltük egy barátnőm születésnapját, és amikor a nagy bacchanáliában hangulatunk a tetőfokára hágott már, és tányérjainktól kicsit arrébb beszélgettünk, egyszercsak kiszúrtam az asztal végén két ismeretlen elszabott ruhájú rajzfilmfigurát, akik kézzel-lábbal, beesett tartással, lakmároztak a közelükben lévő tányérokból. Mikor észrevették, hogy kiszúrtam őket, valószínűleg az arcomra kiült meglepődöttség miatt egymásra vigyorogtak, majd röhögni kezdtek (vagyis kacagtak, ugye), és egészen addig nem zavartatták magukat, amíg a hímek közbe nem léptek. Nem egy félős fajták, mit ne mondjak.
Annyira meglepődtünk ezen az egészen...
:)Szóval a jelenségre nagyon ráillő a kifejezés, és mai napig előfordulhat nyüzsgő helyeken!

blizma 2009.01.30. 13:16:39

@spajzcetli: Fárasztó vagy.Vagy én vagyok fáradt?

Grift 2009.01.30. 13:36:53

@quinta:

ez már újkori, elszemtelenedett változat. ugye a dzsokijuingi kapitalizmus...
régen csak az otthagyott és a leszedők által még el nem tüntetett maradékokat ették meg.
de az általad vázolt helyzetnél is agresszívebbet láttam néhány éve temesváron, mikor a teraszon evők ételébe nyúltak bele, vagy beleköptek, egyébként roppant szimpatikus és csinos kreol gyerekek, hogy aztán a vendég ne egye meg és az övék legyen.
persze azt is láttam, mikor az üzletből előrontó pincér akkora pofont adott a kis csinos fiatalembernek, hogy úgy négy méter repülés után még csúszott is vagy hármat. :)))
hát, ennyit a hiénázások sokféleségéről...

ősi homár fapados 2009.01.30. 13:46:08

ha valaki azt gondolná, hogy ezek a profik kissé "alulkészültek", itt a hónap séfje, meg az ő rémálma, tessék zokogni!
hvg.hu/gasztronomia/20090126_honap_sefje_mozes_peter_hotel_astoria/page3.aspx?FullComment=true

@Grift:
a 70es években egy vidéki főskolán rektori rendelet szabályozta, hogy a menzaidő végével ami megmarad, nem mehet a moslékba (nem lehet hazavinni), hanem az arra várakozóknak kell kiosztani, valszeg ez volt a történelem egyetlen intézményesített hiénája

Rizs Ottó 2009.01.30. 14:21:51

Ősi homár fapados, Kedves Barátom, itt nem fogalmazási, hanem (félre-)értelmezési problemák léptek fel. A hiénázás a fizető vendég kárára történik. A maradék kiosztásával senki sem károsodott. A rászorulók meg örülhettek. Irgalmas/üdvhadsereg népkonyha előfutára lehetett a rektor hangsúlyozzuk: j ó i n d u l a t ú rendelete. Az egésznek van pozitív üzenete. A Déli aluljáró pékboltjában régebben zárás előtt leárazták a péksüteményeket ( a nyugdíjasok ott várakoztak záráskor.)Ilyen létbizonytalanságot hozó időkben -gondolom- kifizettetik az alkalmazottakkal a túlrendelést- inkább fogyjon el zárás előtt, mint megmaradjon.
A hetvenes évek közepén a körúti Royal Szálló cukrászdájában, zárás előtt fél órával féláron adták a csak aznap fogyasztható cukrászsüteményeket. Az a rektor egyébként- ebben a vonatkozásban- emberségből is példát mutatott.
Oláh Gabesz: nem randizok veled. Ez már Az, Öregnek sem jött össze G(r)ift esetében. Ne keverjük a műfajokat.

vero 2009.01.30. 14:44:40

@Grift:
@ősi homár fapados: Tessenek mondani, ez most hagyomány vagy evolúció?

Rizs Ottó 2009.01.30. 14:47:48

Kedves Vero, fején találtad a szöget! ( Mint mindig!)

vero 2009.01.30. 14:48:56

:o)) igyekszem!

vero 2009.01.31. 00:58:44

@Hepci: Barátsággal: Hepci

Ez kimaradt.

Gift 2009.01.31. 16:37:04

@vero:
mármint miben evolúció és hagyomány, vagy mi? :))))

frecles 2009.01.31. 17:56:03

Már 3-szor maradt el az étterem gasztronomiai müsor az M1-es en!!!Igy akarunk fejlödni!!!

Golya 2009.02.01. 00:04:14

frecles !

Az Étterem c. műsor megszűnt. Nem volt elég színvonalas ill. a díjat felajánló cég felszámolás alatt van. Ez a magyar valóság !!

vero 2009.02.01. 08:33:56

@Gift: Márhogy a hiénázás. Hagyomány-e, (melyet érdemes megtartani és továbbfejleszteni) vagy ez már maga az evolúció? Esetleg fúzió. :o))
A zrinyizés viszont több száz éves múltra tekint vissza, szóval egyértelműen hagyomány.

Gift 2009.02.01. 09:36:44

@vero:
a hiénázás hagyományos dolog, de határozotan evolúciós folyamatokkal. ennek az evolúciós folyamatnak a jelenlegi szakaszában bizony a kriminalitással mutat fúziós jeleket.
a hiénázás ugye már az ősi hitvilágban is meg volt, bár inkább az étel birtokosának irányából, hiszen mindenhol ismert volt az étel egy részének felajánlása a szellemeknek, isteneknek, jó és rossz démonoknak.
ezek persze elegánsabb gesztusok voltak a mai dolgoknál, hiszen az étkezés elején ajánlották fel és különítették el az ételt, még nem is tudván, hogy egyébként elfogyott volna e. hja, könyű azt felajánlani amit amúgy is ott hagynánk. és akkor itt végig mehetnénk a hiénázás világtörténetén, az udvari lakomák maradék felfalóitól, az erőszakkal ételadomyánt gyűjtőkig, de ez már szétfeszítené enek a blognak a kereteit! :))

Gift 2009.02.01. 09:39:06

elütések, betű kettőzések, stb., laptop klavi....agyamra megy... :)

Before 2009.02.02. 20:33:52

@Rizs Ottó: Ez túl hízelgő, de köszönöm a dicséretet!

Polimer 2009.02.13. 08:31:16

Ki az, az Úriember Litauszki Zsolt mellett a fényképen?

MBTBD 2009.02.13. 09:26:11

@Polimer: Szász Péter

SZ.P. 2009.02.13. 13:20:35

@Polimer: Ismerős voltam? Pedíg a nyáron bemutatkoztam...

Polimer 2009.02.14. 11:57:29

Persze, csak olyan szuper a névmemóriám, hogy azonnal el is felejtettem a neved! Elnézést érte, most egy kicsit szégyellem magam! ;)
Remélem én és az ételeim azért benned jobban megmaradtak!! :)

gasztromokus 2009.02.14. 13:08:17

@Gift: Kedves Gift, az alábbi csak névrokon vagy saját kezdeményezés:
www.gift-sweet.hu/index.jsp

gasztromokus 2009.02.14. 13:10:25

Bocs az Off-ért, ezt inkább a csokikhoz kellett volna.

Gift 2009.02.14. 15:37:47

@gasztromokus:
elorozták a nevemet! hétfőn konzultálok a jogászommal.... :)

nem, semmi közöm a dologhoz. az én giftem inkább a német gift, mintsem az ángol. :)

Rethling György 2009.04.15. 12:54:29

Úgy látszik az én képeim már nem lesznek fent.Sebaj talán legközelebb
A Hagyomány és Evolúció főtámogatója: OTP Bank