Stockholmban az első 8 helyezett között 6 skandináv csapat jelent meg (ideszámítjuk az észteket, akik mindössze 3 (!) ponttal előztek meg minket). A skandinávok közé ékelődtek be a franciák és a britek.
Ez a nyolcas élboly papírforma szerint biztos befutónak számított, vagyis „négy kiadó hely volt” a lyoni döntőre. Ezt a négy helyet szerezte meg Magyarország, Németország, Hollandia és Svájc, ebben a sorrendben.
A munkahely felülnézetben, jobbra a magyarok (Fotó: Bocuse d'Or Stockholm)
A skandináv csoda
A skandinávok több évtizede határozták el, hogy komoly forrásokkal és nagy erőkkel fejleszteni fogják gasztronómiájukat, hogy ez is a régió vonzereje legyen. Az elgondoláshoz csatlakoztak az észtek is. E fejlesztésnek csupán egyik eszköze a Bocuse d’Or és a többi nemzetközi szakácsverseny.
Komoly forrásokkal támogatják Skandináviában a régió „kulináris feltárását” is. Felkutatnak mindent, ami ehető, eljárásokat keresnek ahhoz, hogy mindez hogyan tehető gasztronómiai értékké. Átfogó gasztroteroár-filozófiát fejlesztenek.
Kutatásaik tárgya a térség teljes állat- és növényvilága (bogyók, magvak, algák, füvek is...). Tökéletesítik és kiterjesztik a régióra jellemző technológiákat (fermentáció, savanyítás, tartósítás, füstölés, ecetkészítés, miszókészítés, umamiforrások keresése, mindez északi alapanyagokból).
Vagyis: egyszerre jelenik meg a regionalitás és a világra való nyitottság, a hagyomány és az evolúció, a régi eljárások modern kori adaptálása – akár hájtek eszközökkel is, legyen az bár hidraulikus bogyónyomó-szerkezet. A "stockholmi SIRHÁ-n" (GastroNord) és a piacon egyaránt igen meggyőző volt a skandináv alapanyagok minősége, marhától a füstölt angolnáig.
Érkezés Stockholmba
A magyar csapat megérkezésekor egy előkészítőkonyhába ment. (Ez egyébként a Luxemburgra készülő svéd nemzeti szakácsválogatott felkészülésének is a helyszíne.) Sok alapanyagot a svéd csapatkapitány rendelt meg előzetes egyeztetés alapján.
Tökéletes minőségben prezentálták a garnírungok hozzávalóit: az összes zöldséget, zöld spárgát a kívánt vastagságban, fűszernövényt, kaviárt.
Molnár Gábor megkérdezte, lehetséges-e bizonyos virágokat kisebb méretben és más színben megkapni. Ez 20:30-kor történt. És mint a mesében: egy órán belül megérkeztek a kisebb virágok, más színben.
Ez csupán egy példa arra, milyen lécet kell átugranunk 2016-ban.
A dobogón: Svédország, Dánia és Norvégia (Fotó: Stockholm Bocuse d'Or)
Molnár B. Tamás, Várvizi Péter, Vomberg Frigyes, Molnár Gábor, Olasz Gergely, Pohner Ádám, Hamvas Zoltán
Kilátások
A közelmúlt tapasztalata az, hogy az „európai tizenkettek” be szoktak kerülni a lyoni döntő első 15 helyére. A tengerentúliak közül Japán, Kanada és az USA a legerősebb. Ők stílusban a „francia vonalhoz” állnak közelebb (a japánok is francia trénerekkel dolgoznak).
Versenyhelyszín (Fotó: Bocuse d'Or Stockholm)
Felkészülés tanulságokkal
Aki követte a budapesti felkészülést, láthatta, hogyan csiszolódott össze és pörgött fel a csapat, hogyan találta meg mindenki a szerepét. A végére úgy felgyorsultak, hogy mindkét szakácsnak maradt még negyedóra tiszta munkaideje. Ezt ki lehetett volna használni, emelni lehetett volna a tányérok színvonalát, de Budapesten sajnos már nem maradt elég felkészülési idő.
Az első budapesti SIRHA miatt, vélhetően szerződéses okokból, tulajdonképpen meg kellett ismételni a hazai döntőként meghirdetett döntőt (Hagyomány és Evolúció), méghozzá egy meglehetősen késői időpontban (Bocuse d'Or Hungary). Ezután kevés idő maradt az igazán alapos felkészülésére. (Ugyanezt nehezményezte a francia csapat is, akiknek szintén március 12-én kellett megrendezniük a francia selejtezőt, és akik számára kudarcélmény a negyedik hely.)
Résztvevők, felkészítők, dizájnerek véleménye szerint Bocuse d'Or forduló előtt optimálisan legalább 4-5 hónappal korábban tudni kell, kikből áll majd a csapat, és meg kell kezdeni a felkészülést, aminek az utolsó 2-3 hónapra kell felpörögnie.
Nehezítette a hazai felkészülést az egyenetlen alapanyag-ellátás is, ami csak a felkészülési időszak legvégére konszolidálódott.
Ötórai tea Stockholmban: a brit dísztál (fotó: Bocuse d'Or Stockholm)
Külön köszönet jár Vomberg Frigyesnek, aki minden héten, heti 6 egész napon át játszotta a „második commis” szerepét. Ellátott mosogatói, szállítói, sofőri, beszerzői feladatokat is, segített a kétnapos ki- és visszautaztatásban, a stockholmi ki- és bepakolásban, mise en place-ban és elvégzett sok mindent, amire a szervező Bocuse d'Or Akadémiának már nem jutott forrása.
Köszönjük Nagy Edinának is, hogy menedzselte a csapatot.
Rajtuk kívül sok MGE-tag nyújtott a csapatnak nagyon komoly pénzbeli és természetbeni támogatást, konyhafelszerelést, technológiát, kiérlelt recepteket, alapleveket, eszenciákat, olajakat, tapenádot, kenyeret. Igazi csapatmunka volt.
Az MGE elnöksége a csapattagokon kívül külön köszönetet mond közhasznú munkájukért, támogatásukért, hozzájárulásukért az MGE alábbi tagjainak:
Bakcsy Árpád, Fekete Antonio, Huszár Krisztián, Mayer Ottó, Mogyorósi Gábor, Molnár B. Tamás, Daniel O'Shea, Pollok László, Széll Tamás, Takács Lajos, Wolf András.
A felkészüléshez hosszú évek kísérletezése, versenyzése, éttermi műhelymunkája is kellett. A tagság sok olyan kiegészítő elem megalkotásában is támogatta a csapatot, amelyeket készen lehet bevinni a versenyhelyszínre, amelyek elkészítése aprólékos munka, és minőségüktől nagyban függ a végeredmény.
Pohner Ádám commis a haltányér előkészületein (Fotó: Bakcsy Árpád)
Időegyeztetési nehézségek miatt Serge Vieira, a felkért francia tréner sajnos csak 3 héttel a verseny előtt tudott eljönni, így a húsétel nem volt teljesen kiérlelt. A külföldi trénerek nem "betanítanak", hanem Bocuse d'Or-os dizájnban és koncepcióteremtésben segítenek. Ezt a hazai versenyzőknek és felkészítőknek kell kitölteniük jó ízzel.
Serge Vieira igen hasznos tanácsokat adott. A haltányérhoz ő vetette fel a gomba ötletét, ő javasolta, hogy ne az olajos állagú avokádóba, hanem a feszesebb állagú és vegetálisabb ízű spárgába göngyöljük a garnírung-muszlint. Nagyon jót tett a húsételnek az a javaslata, hogy a véres hurkát építsük be a húsroládba, és a rendelkezésre álló sertésbőrt is használjuk fel, ami szaftossá és változatossá tette a fogást.
Az MGE-tagok által kifejlesztett osztrigatortácskát és a mustáros almazselékockát kiválónak találta, akárcsak a halhoz adott mártásokat (barnított vajas zabajon, oszrigavinegrett, tapenád).
Serge Vieira (Designfood Antonio Photography)
Fontos tanulság, hogy több időre van szükség, mind a konyhai koncepció és kivitelezés kidolgozásához, mind a dizájn kifejlesztéséhez. A mostani dísztál az idő rövidsége miatt érezhetően "biztonsági" dizájn volt. A lyoni döntőre szuggesztívabb látványtervre és tartalmakra lesz szükség.
Schmitt Pál a Bocuse d'Or-on, miután kihirdették, hogy Budapest rendezheti a 2016-os európai selejetezőt (Fotó: Hegedűs Zsolt Stockholm)
Haltányér Bocuse d'Or Europe 2014
A magyar haltányér még Budapesten (Fotó: Bakcsy Árpád)
Az étel nem reprodukálható háztartásban, még étteremben is nehéz, de egyes elemei és technológiái tanulságosak.
Hozzávalók
A kiírás szerinti kötelező szereplők: 1,2 kg fekete tőkehalfilé, 38 Belon-osztriga, 1 ½ kg kék kagyló. Három tetszőleges garnírung és mártás (mártások).
Hal
A marinált halat norilappal, szkámpival, gombaszeletekkel, jakabkagylós muszlinnal burkoljuk, vákuumcsomagolva hőkezeljük.
Összekeverjük a sót, cukrot, kombureszeléket, citrushéjakat.
A tőkehal gerincének felső részét használjuk: 2 db 26x4,5 cm-es halcsíkot vágunk, majd a szkámpival együtt a fenti sós-cukros keverékre helyezzük, és felülről is vastagon beburkoljuk vele. 15 percig állni hagyjuk, majd a halat és a rákot is alaposan lemossuk folyó víz alatt.
A halat feszesen egy réteg norilapba göngyöljük. Ügyeljünk rá, hogy valóban csak egy réteg legyen.
Muszlin
100 g jakabkagyló, szeletre vágva
50 g tejszín
1 csokor koriander zöldje, finomra vágva
gyömbér, frissen reszelve
só
1 ek csirkebőrpor (sült csirkebőr, porítva)
A 0 fokra hűtött kagylóhúst kutterba tesszük, röviden pürítjük, a jeges tejszínt két részletben adjuk hozzá, selymesre kutteroljuk. Finom szitán átpaszírozzuk, sózzuk, belekeverjük a koriandert és a csirkebőrport. Lefedve hütőszekrénybe tesszük.
Összeállítás
a már leöblített szkámpi
200 g ördögszekérgomba
kevés olívaolaj
A gomba szárát megtisztítjuk, a tönkrészt 3 cm-esre vágjuk. Sütőpapírt vékonyan beecsetelünk olívaolajjal. A gombaszeleteket átfedőleg terítjük rá (gombafej balra néz), körülbelül 6 sort, összesen 26x15 cm-es téglalapot rakunk ki.
Fotó: Bakcsy Árpád
A sütőpapírral együtt vákuumcsomagoljuk, 100%-osan vákuumozzuk. 90 fokos vízfürdőbe tesszük 9 percre. A zacskóból kivett gombaszőnyeget alaposan leitatjuk, majd műanyagfóliára helyezzük.
Fotó: Bakcsy Árpád
A közepére kenjük a jakabkagylós fárszot (muszlin), 2-3 mm vastagon. Erre helyezzük a noriba göngyölt, hengeres alakú tőkehalfilét. A félbevágott szkámpikat a haltörzs mellé fektetjük, sorban. A jakabkagylós fársszal a hal és a szkámpi közti réseket légmenetesen kitöltjük. A fólia segítségével hengert formázunk.
Ezután 1 réteg alufóliába csomagoljuk, majd vákuumzacskóba tesszük, a zsacskót lezárjuk (lágyan vákuumozva). 35 percre 56 fokos vízfürdőbe tesszük.
Tálaláskor a fóliát eltávolítjuk, olvasztott vajjal átecseteljük a hengert, néhány kristály fleur de selt hintünk rá.
Fotó: Bakcsy Árpád
Barnított vajas kagylómártás (zabajon)
1 tojás
2 tojássárgája
60 ml kagylólé
1 kb. 2x5 cm-es kombulap
1 ek katszuobusi (füstölt, száratott bonitopehely)
65 g „Basic Textur” (citromrost alapú, magas pektintartalmú sűrítő)
150 g barnított vaj
negyed citrom leve
1 narancs leve
5 g só
csipetnyi cayenne-is bors
A kagylólébe áztatjuk a kombut, hűtőszekrényben éjszakán át állni hagyjuk. Másnap kivesszük a kombut, a levet 80 fokra melegítjük és hozzáadjuk a katszuobusit. Amikor a pelyhek összeesve lesüllyednek, leszűrjük.
A tojást, a sárgáját, a leszűrt kagylólevet és a Basic Texturt üstbe tesszük, habverővel, vízfürdő fölött zabajont készítünk: apránként adjuk hozzá az 50 fokos barnított vajat és a citrusleveket. Sózzuk, cayenne-i borssal ízesítjük. ISI habszifonba tesszük, 2 patront nyomunk bele, tálalásig 60 fokos vízben tároljuk.
Tapenád
150 g olajbogyó, kimagozva (lágyabb és markánsabb ízű fekete és zöld bogyó keveréke)
35 g fokhagyma
180 g lilahagyma
3-3 g rozmaring és kakukkfű
350 g olívaolaj
70 g félig szárított paradicsom
15 g sóban eltett kapribogyó, kiáztatva
1 g fekete bors
6 g szardella (2 db), kiáztatva, finomra vágva
A hagymát és a fokhagymát meghámozzuk, 90 fokos olívaolajban konfitáljuk a kakukkfűvel és a rozmaringgal.
Amikor a hagyma puha, kivesszük a kakukkfüvet és a rozmaringot.
Kimérünk 100 ml-t az olajból. A szardella és a bors kivételével mindent beleteszünk, és további félórára visszarakjuk a 90 fokos sütőbe. A végén adjuk hozzá a kiáztatott szardellákat és a borsot, és az egészet nem túl finomra turmixoljuk (vagy mozsárban pépesítjük).
Osztrigavinegrett
100 ml lime-lé
100 g barnacukor
fél kierezett és kimagozott vörös csilipaprika
1 gerezd fokhagyma, szeletre vágva
75 g osztrigaszósz (üvegben kapható)
A hozzávalókat felforraljuk, legalább egy óráig állni hagyjuk, leszűrjük.
Zöldborsókrém
200 g zöldborsó
80 ml fözőlé
2 g cukor
2 g só
8 cl petrezselyem-mentaolaj
A zöldborsó héját enyhén sós-cukros vízbe tesszük, felforraljuk, lehúzzuk a tűzről, körbetekerjük műanyagfóliával, őrlángon hagyjuk egy óráig. Leszűrjük. Ebből a léből kimérünk 80 ml-t, ebben főzzük meg a zöldborsót. Turmixban selymesre pürítjük, petrezselyem-mentaolajjal.
Kagylótatár
80 g kék kagyló
2 cl olívaolaj
0,5 g fehér bors
0,5 g só
5 g finomra vágott petrezselyem
2 cl citromlé
A kagylóhúst alaposan megtisztítjuk, majd apróra vágjuk, a többi hozzávalóval ízesítjük.
Fotó: Bakcsy Árpád
Osztrigazseléravioli kagylótatárral
160 g osztrigalé
90 g paradicsomvíz
13 g növényi zselatin
Az osztrigalevet és a paradicsomvizet felforraljuk, leszűrjük, feloldjuk benne a növényi zselatint, és tepsire öntjük, hagyjuk szőnyeggé dermedni.
Ovális szaggatóval kiszúrjuk. Egy rétegre kanálnyi kagylótatárt adunk, újabb réteg zselével zárjuk le.
Fotó: Bakcsy Árpád
Grillezett osztrigatortácska összeállítása
2 db karalábé
100 ml frissen centrifugált zöldalmalé
100 g jakabkagyló
100 ml 10%-os sóoldat
14 osztriga
50 g spenótlevél
4 cl fokhagymaolaj
A karalábéból az ovális tortaforma méretének megfelelő szalagokat vágunk. A szalagokat zöldalmalével vákuumcsomagolva marináljuk egy óráig.
A formát hajlékony műanyaggal kibéleljük, hogy a tortácskát ki tudjuk majd venni. Kibéleljük a karalábészalaggal, ügyeéve arra, hogy a varrat a hosszanti résznél legyen, így tartja meg a formáját.
A formába először jakabkagylótatárt kanalazunk (ez sóoldatban nyersen marinált, illetve kakukkfüves olívaolajban konfitált jakabkagylóból készül).
Az osztrigahúst füstölögve forró, kevés olajjal kikent teflonserpenyőben 10 másodpercig pirítjuk az egyik oldalán. Ezt helyezzük a tatárra.
Ezt lefedjük egy levél fokhagymaolajon fonnyasztott spenóttal. Becsomagoljuk, 6 percig 90 fokon hőkezeljük. Végül kicsomagoljuk, és ráhelyezzük a kagylóval töltött osztrigazselé-raviolit.
Fotó: Bakcsy Árpád
Kaporolaj
2 csokor kapor
100 ml szőlőmagolaj
0,5 g só
Tojasfehérje-kaviár
2 tojásfehérje
0,5 g só
A tojásfehérjét a sóval habbá verjük, 70ºC-os olajba csöpögtetjük: a fehérje kicsapódik, de az alacsony hőmérséklet miatt lágy és selymes marad, apró gömböket formáz.
Fotó: Bakcsy Árpád
Marinált almaszalag
2 db zöldalma
100 ml frissen facsart zöldalmalé
8 cl lime leve
A citromos almalében marinált almaszalag üdítő elemként jelent meg a haltányéron.
A megtisztított zöldspárgát géppel hosszú, vékony szalagra vágjuk, 25 mp-ig sós vízben blansírozzuk. A szalagokból átlósan, átfedéssel szőnyeget rakunk ki egy sütőpapírból és műanyagóliából előkészített 6x7 cm-es sablonra.
A spárgaszőnyeg közepére nyomjuk a füstölt halas muszlintölteléket, az egészet a műanyagfólia segítségével szorosan feltekerjük, két végén megcsomózzuk, 90 fokon 6 percig hőkezeljük.
Tálaláskor kaviárt és tojásfehérje-kaviárt adunk a tetejére.
Canelloni tölteléke
60 g jakabkagylómuszlin
20 g füstölt tokhal
25 g tengeri spárga
5 g marokkói citromhéj, finomra vágva
4 ördögszekérgombatönk, finomra vágva, pirítva
petrezselyem és koriander finomra vágva
A muszlint pürítjük a tokhallal és a tengeri spárgával, hozzáadjuk a többi hozzávalót.
Nagyon jó írás amúgy, a versenyt és a kiállítást élőben is nagy élmény volt végignézni. Én azt hiányoltam, hogy a közmédiában szinte semmi aktuális hír nem volt róla. Az emberek többsége nem követi ilyen részletesen a mindennapi gasztró híreket, így csupán utólag értesültek arról, hogy egyáltalán ott voltunk. A csapat megérdemelte volna az előzetes bemutatkozást az emberek előtt.
Stockholmban a verseny utáni másnap felmentem egy átlag angol nyelvű turista oldalra, hogy mit érdemes megnézni a városban, és az első, egész képernyőt betöltő kép, Tommy versenymunkája volt és az, hogy első lett. Otthoni oldalakon semmi ilyesmit nem találtam Gáborékról. Ha ilyen komolyan vesszük az európai gasztronómiához való tartozást, akkor a média csatornákat, mint Facebook és Twitter, turista oldalakat, az Akadémia hivatalos oldalát folyamatosan frissíteni kell, angol nyelven is. Tudom, hogy Magyarországon az egész marketing (is) még gyerekcipőben jár, de a többiekhez képest sehova nem fogunk eljutni nélküle.
2 hozzászólás
jEnci #2014. május 21. 15:38
"A stockholmi SIRHÁ-n" - a kiállítást hivatalosan GastroNord-nak hívják.
http://www.gastronord.se/news/whats-gastronord-and-vinordic
Nagyon jó írás amúgy, a versenyt és a kiállítást élőben is nagy élmény volt végignézni. Én azt hiányoltam, hogy a közmédiában szinte semmi aktuális hír nem volt róla. Az emberek többsége nem követi ilyen részletesen a mindennapi gasztró híreket, így csupán utólag értesültek arról, hogy egyáltalán ott voltunk. A csapat megérdemelte volna az előzetes bemutatkozást az emberek előtt.
Stockholmban a verseny utáni másnap felmentem egy átlag angol nyelvű turista oldalra, hogy mit érdemes megnézni a városban, és az első, egész képernyőt betöltő kép, Tommy versenymunkája volt és az, hogy első lett. Otthoni oldalakon semmi ilyesmit nem találtam Gáborékról. Ha ilyen komolyan vesszük az európai gasztronómiához való tartozást, akkor a média csatornákat, mint Facebook és Twitter, turista oldalakat, az Akadémia hivatalos oldalát folyamatosan frissíteni kell, angol nyelven is. Tudom, hogy Magyarországon az egész marketing (is) még gyerekcipőben jár, de a többiekhez képest sehova nem fogunk eljutni nélküle.
mbtbd #2014. május 21. 18:51
@jEnci: köszönjük a kiegészítést, átvettük a szövegbe is